|
| MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Az USA gazdasága normál esetben – például háborúk, olajár-sokkok kivételével – rendszerint alacsony inflációt produkál, évi 1-3 százalékot. De sok év alatt ez is tetemes értékre hízhat. Egy mai 30 dolláros hordónyi olaj értéke nem ugyanaz, mint egy tíz vagy húsz évvel ezelőtti 30 dolláré. Mi lesz, ha ezt is figyelembe vesszük?
Az 1998-as év – amely az orosz válságot is hozta, és a válság szele eléggé végigsöpört a világ nagy részén – nagyon olcsó olajat is hozott, az év végén a Brent típusú olaj értéke pár napra kevéssel tíz dollár alá is beesett. Az évet azonban 12 dolláron zárta. Az 1998. december 31-i állapotot kiindulásnak véve korrigáltuk az amerikai infláció havi értékeivel az olaj árfolyamát. Így megkaptuk, hogy 1998. szilveszteri dollárban kifejezve mennyibe kerül most egy hordó olaj.
Egy hordó WTI és Brent olaj ma, amikor a tőzsdéken 29,50 dollárra esett mindkettő, a régi dollárban kifejezve 20,30 dollár volt. Vagyis közel harmadával alacsonyabb, mint amennyit a tőzsdei ár mutat. A dollár ugyanis 17 év alatt felhalmozott annyi inflációt, hogy értékének csaknem harmadát elvesztette. (Pontosan 31,0 százalékát november végéig, miközben az árak átlagosan 44,8 százalékkal emelkedtek.)
Akik tehát az emlegetik, hogy az olajár lehet nyugodtan húsz dollár, mint régen, nyugodtan hozzátehetik, hogy már valójában annyi is. Ami nem jelenti azt, hogy nem mehet még tovább lefelé, hiszen az 1998 végi tíz dollár még messze van.
Az olajár jelentősége nemcsak abban áll, hogy jó eséllyel olcsóbban tankolhatunk majd a közeljövőben (bár nem sokkal, mert a hazai üzemanyagár nagy része ugye az orosz és a magyar költségvetésbe folyik be). A tartósan alacsony ár elbocsátásokat, csődöket, beruházás-visszafogást okoz az olajiparban Észak-Amerikától Nyugat-Európáig, a Közel-Kelettől a Távol-Keletig, Dél-Amerikáig, ami mind csökkenti a gazdasági növekedést.
Országok és vállalatok hiteleinek és kötvényeinek bedőlése a bankrendszert is megterhelheti, ami pénzügyi válsággal is fenyeget. Sokan attól tartanak, hogy a nyersanyagok alacsony ára akár recessziót is okozhat. Pedig az alacsony üzemanyag-költségek más területeken növelhetik a keresletet, a termelést, mert több pénz marad másra.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
