Egyszer volt, hol nem volt egy Mol-részvénykibocsátás 1995-ben, az akkor ezer forintos névérték a nyolcadolás után 125 forintnak felel meg. A 2015 november 28-i tőzsdei bevezetésnél 138,125 forint volt a mostanival összehasonlítható első napi záróár.

Ez a mai 2870 forintos árral azt jelenti, hogy 23 év alatt 20,78-szorosára emelkedett a részvény értéke. Ami éves szintre átszámolva 14,2 százalékos hozamot jelent. Ez idő alatt számításunk szerint a fogyasztó árak csak nem egészen négyszeresükre, 293 százalékkal nőttek.

Csakhogy ez idő alatt a részvény osztalékot is fizetett, méghozzá majdnem minden évben. Csak a 2008, 2009, 2010-es “válságévek” után nem volt osztalékfizetés. Így számításaink szerint tőzsdei pályafutása alatt húsz alkalommal összesen 822,25 forintot fizetett a részvény, legalábbis nominálisan.

Sokat ér a régi forint

Persze egy 1996-ban vagy 1998-ban kifizetett forint értéke ma már többszöröse az akkorinak, így ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyit ér ma egy 1995-ben vásárolt Mol-részvény, akkor ezzel a tényezővel is számolnunk kell. Az egyik módszer, ha azt feltételezzük, hogy az osztalékot is újra maradéktalanul Mol-részvénybe forgatjuk vissza.

Ha például, elméleti példaként, a részvény ára 2000 forint, és fizet 40 forint osztalékot, az két százalékos osztalékhozam, így a részvény árát a továbbiakban 1,02-vel szorozzuk meg. (Hasonlóan egy nyílt végű alaphoz, amely a nyereséget folyamatosan visszaforgatja.)

Nem ért az OTP nyomába

Ezzel a számítási móddal az jön ki, hogy aki 1995 november 28-án 138,125 forinton Mol-részvényt vásárolt volna, és az osztalékokat ezt újra és újra Mol-ba forgatta volna vissza, az most 4566 forint értékű részvénnyel rendelkezne. (Az adóktól, költségektől eltekintve, ami persze nem lehetséges teljes mértékben. A közvetlen osztalékadó alól mentesek jelenleg a befektetési alapok, vagy a tartós befektetési számla.)

Ez a 4566 forint 59 százalékkal több, mint a részvény mostani árfolyama, és majdnem pontosan 33-szorosa az 1995 novemberi értéknek. Éves szinten ez 16,5 százalékos hozamot jelent. Az OTP ennél is sokkal nagyobb értéknövekedését, amiről itt írtunk, ugyan nem éri el, de így is szép hozamnak számít, a kockázatmentes befektetéseket messze túlszárnyalja.

Csaták és rekordok

A magyar kormány 2011. május 24-én felvásárolta az orosz Szurgutneyftyegaz részvényeit, így az állam 21,2 százaléknyi részvényhez jutott összesen 1,88 milliárd euró értékben, tőzsdei árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintért. Aznap 2914 forinton zárt a részvény, tehát majdnem pontosan ott volt, mint most. Osztalékokkal együtt számolva azonban még csak 3500 forintnál tartottak a részvényesek.

A Mol sokáig tartott, nevezetes árfolyamrekordja, amely a BUX rekordját is sokáig meghatározta, azonban az OMV-csata idején volt. Az osztrák cég felvásárlási törekvését is a magyar politikusok akadályozták meg törvénymódosítással. A részvény történelmi maximuma 2007. szept. 25-én 3876,875 forinton (az eredeti névértéken 31 010 forinton) volt a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint. (Napon belül.)

Az osztalékokkal korrigálva azonban ez csak 4300-4400 forint volt akkor. Az osztaléknak köszönhetően a kitartó Mol-részvényesek vagyonának értéke ma már tehát magasabb lenne, mint annak idején, a rekordok közepette volt.