Mekkora szerepe van a magyar részvények életében az osztaléknak? Mennyit érne ma az OTP, ha a felvett osztalékokat mindig újra OTP-be fektettük volna? Az eredmény eléggé meglepő, a részvény értéke mintegy másfélszerese lenne. Segít a sok éves kamatos kamat.
Az OTP részvénye az 1995-ös tőzsdei bevezetéskor 1115 forintot ért, de a későbbi tizedelés következtében ez a mai névértéken csak 115 forintnak felel meg. Ma ennek 87,5-szeresét éri a részvény, 10 060 forintos ár mellett.
A január végi történelmi csúcson, 11 780-on pedig 112,4-szeres volt az árnövekedés. Ez egyébként, kicsivel több mint 23 év alatt, éves szinten 22,1 százalékos emelkedést jelentett.
Csakhogy eközben a részvény tőzsdei pályafutása során 19 alkalommal fizetett osztalékot, összesen 1865,51 forintot a mostani névértéken számolva. Csak négy üzleti év nyomán nem fizetett, a 2007-2009-es évek után a válság következtében, valamint a 2002-es eredményéből.
Fektessük be újra!
Ha ezt is hozzáadnánk, akkor az jönne ki, hogy az OTP-részvény eredeti, 1995-ös vásárlója gazdagabb a látszatnál, eredeti részvénye tulajdonképpen ma is majdnem 12 ezer forintot ér. De ez még mindig nem helyes számítás, hiszen más a pénz jelenlegi és múltbeli, vagy jövőbeli értéke.
Lehetne a mindenkori aktuális kamatokkal is számolgatni az osztalék mai értékét, de van másik módszer is: azt feltételezni, hogy az osztalékot rendszeresen újra befektetjük az adott részvénybe. (Mint egyfajta képzeletbeli nyílt végű alapba.) Ebben az esetben az OTP-részvény értékének növekedésével együtt nőne tovább az osztalék mértéke is.
(Nagyobb részvénycsomagnál ez technikailag is kivitelezhető, egyetlen papírnál persze nem. Magánszemélynél valójában az adó is bonyolítja a képet, de például egy befektetési alapban ezt sem kell levonni.)
Volt 17 ezer az OTP?
Ebben az esetben februárban 17 155 forinton tetőzött volna az egy OTP-részvényre jutó vagyon értéke, most pedig még mindig pár forinttal 15 000 felett járnánk. (Csütörtöki záróáron 15 332 forintnál.) Nagyjából másfélszer akkora lenne a megtérülése a befektetőnek, mint csak a részvényárfolyamot nézve.
Ez a 15 332 forint egyébként 1995 augusztusa óta 133,3-szeres növekedés, éves szinten pedig 23,5 százalék. Matematikailag is könnyen belátható a különbség oka: Évi két százalékos kamat 23 éven keresztül, az 1,02 a 23. hatrányon, az eredmény 1,5769, azaz a pénz értéke még ilyen szerény kamattal is majdnem 58 százalékkal nőne.
Ennyi volt az osztalékhozam
Az OTP átlagos osztalékhozama számításunk szerint mintegy 2,1 százalék volt a történelem során, ugyanis jellemzően a részvényárfolyam 1-3 százalékát fizette ki. Az osztalék tehát, még ha csak évi pár százalékát is teszi ki egy részvény értékének, korántsem lebecsülendő, legalábbis hosszú távon.
A részvényesek, menedzserek között egyébként gyakran van vita arról, hogy jó-e, ha egy cég osztalékot fizet, vagy sem. Az osztalék hívei szerint a hosszú távú befektetőknek nagy vonzerőt jelentenek a rendszeres kifizetések. Főleg a fejlett Nyugaton, leginkább az angolszász országokban, ahol a nyugdíjakat sokan megtakarításokból fedezik. Sokan élnek ilyen jövedelmekből, és ezért szokás például a negyedéves osztalékfizetés is.
Rossz üzenet is lehet
Az osztalékok ellenzői szerint az emberek azért bízzák a pénzüket, tőkéjüket egy részvénytársaságra, mert az jobban tudja forgatni, mint ők. Sikeres beruházásokkal, fejlesztésekkel a kockázatmentes állampapírok feletti megtérülést tudnak elérni a vállalatok.
Ha viszont a cég kifizeti a tőkét befektetés helyett, akkor az azt az üzenetet hordozza, hogy nem tudja eléggé jól hasznosítani, nincsenek megfelelő üzleti lehetőségei. Akkor viszont az adott részvénybe fektetés egész értelme megkérdőjeleződik.
De az is lehet, hogy a menedzsmentnek vannak megfelelő üzleti lehetőségei, csak épp a részvényesek nyomására dönt a cég az osztalékfizetés mellett.
|
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen! |
Címlapon
Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
Nagyon ketyeg az óra, lehet, hogy minden eszközt be kéne vetni a Föld megmentése érdekében. Erről tárgyal holnap a német kormány is. A fosszilis energiahordozók az üvegház-hatású gázok háromnegyedéért felelősek. Vajon ki lehetne-e ezeket váltani mind atomerőművekkel?
- Mélyütés Putyinnak – Orbán lehet a következő
- Most fog igazán felpörögni az ingatlanpiac
- Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?
- Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?
- Megmagyarázta a MÁV, miért maradt ki több vonat
- Kemény fricskát kapott Trump
- Több száz pilótát rúgna ki a Ryanair – a CEO 100 millió eurót kaphat
- Hamarosan kiderülhet, mi lesz a Brexit perekkel?
- Ellenáll a Tencent és az Alibaba – megtagadják az ügyféladatok átadását
További cikkek
-
Óriási részvényvisszavásárlási programot indít a Microsoft
Egyben a negyedéves osztalékot is megemelik. Tovább
-
Beleállt Amerika, ott is vágták a kamatot
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött az amerikai jegybank, a Fed. A lépés az EKB egy héttel korábbi kamatvágása után szinte kötelező volt. Tovább
-
Fed-kamatdöntés, forintárfolyam, olajpiac – ezek mozgathatják szerdán a piacokat
Magyar idő szerint ma este 8-kor kiderül, bejön-e az az általános piaci várakozás, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény 25 bázispontot tovább farag a július végén már ugyanilyen arányban megvágott irányadó kamatán. Tovább
-
Dróntámadás: sok piaci hűhó semmiért?
Több mint 6 százalékot estek ugyanis az olajárak kedden arra a hírre, miszerint Szaúd-Arábia kitermelése jóval gyorsabban fog visszaállni a normális szintekre. Tovább
-
Legalább negyedmilliárd dollárt nyert az MNB a tavalyi aranyvásárláson
Van, aki aztán tud spekulálni. Tovább
-
Megúsztuk a zuhanást, de pattanásig feszült a hangulat
Hétfőn az olajár megugrása miatt többen tartottak attól, hogy komolyabb eséseket láthatunk a tőzsdéken, azonban kisebb mínuszokkal megúsztuk. Tovább
-
Évtizedek óta nem láttunk ilyet az olaj piacán
Utoljára 1991-ben, az Öböl-háború idején láthattunk olyan mértékű ármozgást, mint a mai napon. A piaci szereplők a hétvégén szaúdi célpontok ellen végrehajtott dróntámadás miatt estek pánikba. Tovább
-
A benzin 5-7, a gázolaj 4-6 forinttal drágulhat péntektől
Ez lehet a legközvetlenebb hatása idehaza a szombati szaúdi dróntámadásnak, jobban mondva annak, hogy a világpiaci kőolajárak több mint tíz százalékkal drágultak. Tovább
-
Erre figyeljünk, ha most használjuk a bankszámlánkat
A hétvégén dróntámadást hajtottak végre a legnagyobb szaúdi olajmező ellen, amely miatt hétfőn nagyon durván megugrott az olajára. Tovább
-
Olajárrobbanás, Fed-kamatdöntés – ezekre érdemes figyelni a héten
Sokáig úgy tűnt, hogy a mostani hét fő eseménye egyértelműen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti kamatdöntése lesz. Tovább
-
Szépen lehetett kaszálni a legjobb zöldbefektetésekkel
Az ezen eszközökbe invesztált pénzek összértéke két év alatt 34 százalékkal, 30700 milliárd dollárra nőtt a fejlett piacokon. Tovább
-
EKB-döntés után, arccal a kereskedelmi háborús enyhülés felé
Alapvetően pozitív hangulatban vágtak neki a pénz- és tőkepiacok a hét utolsó napjának. Tovább
-
Mit ad nekünk “Draghi nagy csomagja”? Elveheti-e Merkel?
Az EKB lépett, kicsit talán a várakozásoktól elmaradó mértékben. A piacok reakciója nemcsak ezért visszafogott, sokan kételkednek abban, hogy még mínuszosabb kamatokkal és újabb kötvényvásárlási programmal lendíteni lehet a gazdaságon. A végszót Angela Merkel mondhatja ki a növekedésről. Tovább
-
Rekord eredményt ért el a 4iG
A társaság árbevétele 134 százalékkal nőtt egy év alatt. Tovább
-
Újraindul az európai pénznyomda
Az EKB komoly mennyiségi lazítási programról döntött. Az új monetáris kondíciók hozzájárulhatnak a közösség gödörbe jutott gazdaságainak a kilábalásához. Tovább
-
Pénzesőt vár a piac az EKB-tól
Csütörtökön a leginkább várt esemény az EKB kamatdöntő ülése lesz. Tovább
-
Matolcsy és Varga vitája miatt volt 333 felett az euró?
A magyarázatok sokfélék, a gazdaságpolitikusok vitájától a külföldiek óvatosságáig és az alacsony hazai kamatszintig. Tovább
-
A nap befektetési sztorija: hol van már az Apple-letargia!
Nem a termékekkel és szolgáltatásokkal, hanem azok pozícionálásával és árazásával sokkolta leginkább a közönséget tegnap az Apple. Tovább
-
332 forint felett az euró, ütős volt a kínaiak üzenete
Ha csak fillérekkel is, de újabb mélyponton a forint, a csúcs 332,305 forint volt eurónként. Tovább
-
Mi lesz veletek, abszolút hozamú alapok?
Az utóbbi években felelősödtek az ármozgások a tőzsdéken, más tőkepiacokon, miközben egyes tőzsdék pár év alatt sehová sem jutottak. Tovább
Videók
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
