Péntek reggel egész Európa még az előző napi monetáris enyhítés bejelentésének lázában égett, a piacok száguldottak. A bankokat is tépték, az utóbbi időben megviselt Raiffeisen is szárnyalt: a két nappal korábbi 10 eurós ár után most közel 12 volt a nyitóár. Onnan délelőtt visszacsorgott 11,50-ig, aztán dél körül hirtelen egy nagy szakadás következett be, ami hamar átterjedt a többi európai bankra is.
Bonyolult cégstruktúra
Hamar meglett az ok: a J.P. Morgan elemzői górcső alá vették a Raiffeisent, ezen belül is a Raiffeisen Bank International AG-t (RBI), az osztrák szövetkezeti bankcsoport nemzetközi ágát. Azt írják, hogy tőkehiány miatt részvénykibocsátásra, vagyis hígításra kényszerülhet a cég, ez pedig dominó effektust indíthat el a cégcsoport tulajdonosi struktúráján belül. Az RBI legnagyobb részvényese 61 százalékkal ugyanis a Raiffeisen Zentralbank Österreich (RZO), annak pedig legnagyobb tulajdonosa a Raiffeisenlandesbank Niederösterreich-Wien (RLB-Nö-Wien). A csoport maga egy szövetkezeti hálózat (melyet még a 19. században Friedrich Wilhelm Raiffeisen alapított) 9 regionális bankkal, melyek közül a legnagyobb az RLB-Nö-Wien.
Az elemző szerint, ha az RZO tulajdonhányada 50 százalék alá esne az RBI-ben, akkor ez felborítaná a mérlegét, és a saját tőkemegfelelési mutatója is az előírt szint alá esne, és ez a hatás továbbterjedne az RLB-Nö-Wien-re is, ezáltal pedig akár az összes regionális bankra és szövetkezetre. A Raiffeisen csoport tehát egészében bajban lenne.
Félreértés
A gondolatmenet olyan bonyolult, hogy azt még pénteken félre is értették, és európai banki dominóhatásról kezdtek pletykálni, ami a bankpapírokat rögtön meg is viselte. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a dominóhatás, mint kifejezés nem a legszerencsésebb választás ilyen esetben, hisz azt általában különböző cégeknél, valutáknál vagy akár országoknál jelentkező, járványszerűen terjedő eseményeknél szoktuk említeni, nem pedig egy cégcsoporton belül.
A Raiffeisen szóvivője cáfolta a lehetséges tőkeemelést, a RLB-Nö-Wien képviselője pedig azt mondta, nincs értelme feltételezett forgatókönyveket kommentálni.
Nem a legjobbkor
A J.P. Morgan elemzői az RBI-t érő sokkszerű hatásokra alapozzák feltételezéseiket. Ezek közt kiemelt helyen említik a várható oroszországi veszteség leírásokat, bizonyos ázsiai hiteleken elszenvedett veszteségeket, és a felértékelődő frank okozta kelet-európai hitelportfólió romlást, mindenekelőtt Lengyelországban.
Az elemzés időzítése nem tűnik szerencsésnek. Európa kifejezetten örült a csütörtöki pénzesőnek, és végre a sokat szenvedett bankpapírok is megpróbáltak magukhoz térni. Ilyen környezetben, mindjárt másnap érkezett a nyakleves, amely ráadásul félreérthetősége miatt az indokoltnál nagyobb ijedelmet okozott. Talán szerencsésebb lett volna az elemzést piaczárás után közzétenni, hogy először értelmezhesse, emészthesse a piac.
Az RBI végülis 9 százalékos zuhanás után 10.28 eurón zárta napot, miközben Európa börzéi szárnyaltak.
Ez a „gig economy.” 
