Elindította az ipari fejlődést
A szénnek sokat köszönhetünk: egész addig, amíg az emberiség nem tudta nagy mennyiségben feltárni a szenet, az emberi és állati erőn nem tudtunk túllépni, és ez a 18. század elejére egyszerűen gátat szabott a további fejlődésnek. Akkor viszont megtalálták a nagyobb szénlelőhelyeket, főleg Angliában és Walesben, és sikerült a mélyművelésű bányákat is megnyitni.
Ez lehetővé tette a fánál, ill. faszénnél sokkal jobban égő, és így sokkal magasabb hőmérsékletet adó energiaforrás létrehozását, ami előfeltétele volt az acélgyártás elindításának. Az acél lehetővé tette a gőzgép megépítését, amit a szén fűtött, így az emberiség történetében először az emberi és állati erőnél sokkal hatékonyabb erőforrást sikerült létrehozni. Ez visszahatott a széntermelésre is: a gőzgép segítségével sokkal több szenet tudtak felszínre hozni, és így már indulhatott is a szénre épülő ipari forradalom.
A legszennyezőbb energiaforrás
A fejlődés aztán továbblépett, jött az olaj, a gáz, az elektromosság, végül a megújuló energiák. Egyre súlyosabb lett a környezetvédelem és az éghajlatváltozás problémája, és ebben a legnagyobb szerepet a szén játszotta. Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban vissza is szorult a szén szerepe, de a környezeti és éghajlati problémák olyan súlyosak, hogy szabályozói eszközökkel kell végleg kiűzni a szénerőműveket.
A mostani megállapodás lényege, hogy a tagországok nem támogathatnak olyan cégeket, melyek szénerőművekhez exportálnak berendezéseket. A cél az lenne, hogy 85 százalékkal visszaessen a szénerőművek építésének finanszírozása. Ez nagy csapás a szénbányáknak és erőműveknek, de nem lehet mit tenni, egy amúgy is hervadó iparág megszűnése gyorsul most fel, ami ha fennmaradna, az sokkal nagyobb kárt okozna.
Jó üzlet volt, de túl káros
A szénerőművek nagy része Indiában és Kínában épül, ahol a gyors fejlődés nagy energiaéhséget generál, miközben Japán nagy arányban gyártja és exportálja az ehhez szükséges technológiát. Ezért Japán sokáig ellenezte is is az amerikai elnök által felvetett megállapodást, de végül az év korábbi részében sikerült jobb belátásra téríteni.
A megállapodásban marad egy kiskapu: a legszigorúbb előírásoknak megfelelő, legmodernebb szénerőművek még megkaphatják a támogatást. Igen ám, de még ezek is kétszer annyi káros anyagot bocsátanak ki, mint a gázerőművek, ezért az a terv, hogy négy év múlva további szigorítások következnek.
A forint mozgását Németh Dávid, a K&H vezető elemzője értékeli. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
