Az aranynak és más nemesfémeknek nincs más útjuk, mint az, hogy dráguljanak. Ezt a véleményt képviseli a Saxo Bank vezető közgazdásza, Steen Jakobsen. Az Alapblog.hu oldalnak adott interjúban Jakobsen szerint a következő hónapokban lenyugszik a helyzet a nyersolaj kapcsán. A Saxo előrejelzése szerint a következő néhány évben folyamatosan 50 dollár körül lesz az átlagár.
Csak egy szinten nem lesz válság
Ezt diktálja mind az exportőrök, mind az importőrök érdeke. Ha ugyanis 60-70 dollárig drágul az olaj, az túlkínálatot produkál, felfuttatja megint a palaolaj piaci jelentőségét. Ha viszont lemegyünk 30 dollárig, akkor az komoly gazdasági krízist szül előbb a termelők, exportőrök körében, majd az egész világon. A húsz dolláros szint pedig a pénzpiacok összeomlásához, adósságválsághoz vezetne.
„A dollár árfolyama és a jegybankok befolyásának leépülése bír ma jelentőséggel. Március elejére tisztázódott is, hogy a Fed állítólagos négy idei kamatemeléséből jó, ha kettő bejön. Most pedig már ott tartunk, hogy a Fed jó eséllyel egyáltalán nem emel kamatot – legalábbis az idén. Annak vagyunk tanúi világszerte, hogy a jegybankok szuperhatalmába vetett hit és bizalom elpárolgóban van. Először fordult elő az amerikai szövetségi jegybank történetében, hogy annak elnöke nem az ország belső gazdasági, pénzügyi helyzetére, hanem külső körülményekre hivatkozott, hogy miért is nem kívánnak változtatni a kamatokon” – nyilatkozta a Saxo Bank szakértője.
Meg kell állítani a dollárt?
A világgazdaság nem képes tolerálni az erős dollárt. Ha az erősödés folytatódna, akkor annak akár katasztrofális vége is lehet. Ha csak az elmúlt egy-másfél esztendőt nézzük, tényleg megállapítható, hogy egyetlen olyan szegmense sincs az utóbbi idők igazán kiemelkedő gazdasági-pénzügyi folyamatainak, amelyekben pozitív szerepet játszott volna, hogy a dollár árfolyama 10-20-30 százalékkal vagy még nagyobb mértékben emelkedett a világ más devizáival szemben.
Yellen asszony azt üzente a külső körülményekre való hivatkozásával, hogy az Egyesült Államok a dollár gyengülésében érdekelt. Nem mellesleg abban, hogy az utóbbi egy hónapban drágult a nyersolaj, meghatározó szerepe volt a dollárgyengülés beindulásának.
Mi lesz így az euróval?
A dollár és euró kapcsolatában két-három éves távlatban az eurónak 1,50 dolláros szintre kell erősödnie, de idén az 1,20-as szint sem lehetetlen a szakértő szerint. „Sok évtizedes devizakereskedői tevékenységem során alaposan megtanultam, hogy egy devizapár közötti viszonyban a mögöttes nemzetgazdaságok inflációs rátája illetőleg folyó fizetési mérlegük helyzete bír meghatározó jelentőséggel. Ez utóbbi kapcsán Európa, az eurózóna országai sokkalta jobb bőrben vannak, mint az Egyesült Államok: míg Amerika kórosan deficites, addig az euróövezet országai kezdenek egyértelműen tartós többletet felmutatni. Európában nincs, és aligha lesz a közeli jövőben infláció, Amerikában viszont van és lesz is” – nyilatkozta Steen Jakobsen.
Ismét a nemesfémekbe menekülünk?
A dollár gyengülése, továbbá a jegybankok mozgásterének totális beszűkülése, a mindenhatóságuk körül felépített mítosz aktuális leépülése, aztán a kereskedelmi bankok siralmas helyzete és homályos jövője miatt esetleg kitörő világválságtól való félelem, az alternatív és hozamot produkálni képes befektetési eszközök hiányának felismerése és a geopolitikai gondok mélyülése, a Brexit ismeretlen következményei – ezek mind olyan komoly tényezők, amelyek miatt drágulnia kell az aranynak.
Nagy bajok várnak a kereskedelmi bankokra világszerte. Egyedül Olaszországban 370 milliárd euróra taksálható az az adósságállomány, amelyet a bankok nem tudnak behajtani.
Az interjúalany szerint a menekültválság inkább belpolitikai tematizálás tárgya az európai uniós tagországokban, mintsem, hogy reális gazdasági-pénzügyi kihívást jelentene. Az IMF és az OECD meglehetősen alaposan és meggyőzően támasztotta alá friss tanulmányaival, amit a Saxo már a múlt év végén jelzett: noha a menekültek integrálásának sikeréért alaposan meg kell dolgozni, s ez verejtékes munkának ígérkezik egy-egy társadalmon belül, de a közel-keleti bevándorlók, különösképpen a szíriaiak, belátható időn belül két-három százalékos GDP-növekedéshez járulnak hozzá Európa-szerte.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
