17:15
Rossz napot zárt a budapesti tőzsde, a BUX 1,4 százalékkal esett, 19453 forintra, a vezető részvények mind gyengültek. Az OTP 1,8 százalékkal, 4060 forintra, a Mol 1,7 százalékkal, 19850 forintra, a Richter 0,1 százalékkal, 38950 forintra, a Magyar Telekom részvények pedig 528 forinton zártak, 1,1 százalékkal olcsóbban, mint tegnap. A tegnap gyorsjelentő Egis jelentős, 4 százalékos veszteséggel zárta a kereskedést.
A részvénypiacokon nyoma sincs az eufóriának amiatt, hogy megegyezés született a görög megszorításokról és az is csak rövid ideig hatott egyelőre, hogy kedvező adat jött az amerikai munkaerőpiacról. A vezető New York-i indexek stagnálnak, a nyugat-európai tőzsdék pedig enyhe, 0,5 százalék körüli pluszt mutatnak a zárás közeledtével.
15:35
Erősödéssel nyitott a Wall Street, miután megszületett a megállapodás a görögökkel és jó lett az amerikai makroadat.
Váratlanul ismét nagyot esett a friss munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Az első alkalommal munkanélküli segélyt igénylők száma 15 ezerrel 358 ezerre csökkent a február 4-ével zárult héten. A szakértők 3 ezres növekedést vártak. Az irányzatot pontosabban mutató négyhetes mozgóátlag 11 ezerrel 366.250-re, 2008 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre csökkent.
Az elemzői konszenzus szerint akkor várható munkaerő-piaci javulás, ha hosszabb ideig 400 ezer alatt marad a heti segélykérelmek száma. Tíz héten belül kilencedszer állt a 400 ezres szint alatt a múlt héten. A 306 millió lakosú országban a munkanélküliségi ráta januárban 8,3 százalékra csökkent a decemberi 8,5 százalékról. Az amerikai Fed az idei évre átlagosan 8,2 százalékos munkanélküliségre számít.
A nyersanyagárak emelkednek, az amerikai WTI könnyűolaj ismét 100 dollárnál toporog, az aranyat 1754 dollár körül jegyzik. Az EUR/USD viszont úgy tűnik, nem tudja tartani az 1,33-at, innen állandóan visszapattan.
15:18
Határozottan javult a hangulat, miután Mario Draghi az EKB elnöke megerősítette, hogy a görög politikai pártok megállapodtak a megszorításokban. A görögök eszerint megtalálták a módját további 300 millió euró elvonásának. Úgy tudni, hogy a közszféra és a honvédelem járnak rosszul.
Az euró erősödött, az EUR/USD az 1,33-as szint fölött van. A forint is erősödött, az eurót 291 forint alatt jegyzik. A tőzsdéken egyelőre óvatos az emelkedés, de a BUX még mindig lemaradóban.
Meglett az IMF - szigor gyümölcse
Megszületett a megegyezés az IMF és a görög kormány, illetve a miniszterelnök és a politikai vezetők között. A megállapodásról először a Financial Times adott hírt, majd az EKB elnöke is megerősítette. A Wall Street Journal korábbi értesülése szerint az EU/IMF delegációnak nagyon kemény elvárásai vannak. A görögöknek 15 nap alatt 300 millió eurót kell találniuk a költségvetésben, az IMF ehhez adna további 300 milliót. Ez 600 millió euróval javítaná az idei büdzsé végösszegét. A hírek szerint a görögöknek 22 százalékkal kéne csökkenteni a versenyszféra minimálbérét és 150 ezer embert el kéne küldeni az állami szférából 2015-ig.
Úgy tudni, hogy a feltételek nagyon megosztották a görög politikai döntéshozókat. Ráadásul két hónap múlva lesznek a parlamenti választások is. A görög statisztikai hivatal mai adatai szerint novemberben 20,9 százalékra nőtt a munkanélküliség, az októberi 18,2 százalék után. Az adóbevételek 7 százalékkal estek januárban decemberről, decemberben pedig 11,3 százalékos esést mértek az ipari termelésben éves alapon.
Felpörög a brit pénznyomda
A brit jegybank bejelentette, hogy már érzékeli a lassulást a fő exportpiacokon és maradtak az aggodalmai az euróövezeti országok adósságaival kapcsolatban is. A várakozásoknak megfelelően azt is bejelentették, hogy újabb 50 milliárd fonttal emelik az eszközvásárlási program keretét, ami így már 325 milliárd font. A BoE meggyőződése szerint egyelőre kevés esély látszik arra, hogy monetáris stimulus nélkül jól működne a pénzügyi rendszer.
Hozta a papírformát az Európai Központi Bank is
Nem változtatott 1 százalékos irányadó kamatlábán az EKB kormányzótanácsa, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az EKB immár második egymást követő hónapban tartotta az 1 százalékos kamatszintet azt követően, hogy novemberben és decemberben is 25 bázisponttal csökkentett irányadó kamatlábán. Korábban az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekord alacsony, 1 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.
Az új EKB-elnök, Mario Draghi november eleji kinevezése óta jelentősen enyhített monetáris politikáján a frankfurti székhelyű szervezet. A kormányzótanács a Draghi-korszak első két kamatdöntő ülésen, novemberben és decemberben is egyaránt 25 bázisponttal mérsékelte az euróövezeti kamatszintet. Ezen felül, a decemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi két, hároméves likviditási tendert hirdetett meg. Az első, december végi kihelyezés eredményeként csaknem 500 milliárd eurónyi többletlikviditáshoz jutott decemberben az euróövezeti bankrendszer. A második tender február végén lesz.
Elemzők szerint az EKB elsősorban a bőséges likviditási lépések, illetve a továbbra is magas infláció miatt tart szünetet a kamatemelési ciklusban. Az euróövezeti infláció - az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának múlt heti gyorsbecslése szerint - nem változott januárban, a felülvizsgált decemberi adattal megegyező évi 2,7 százalék volt. Az EKB "2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ.
A magyar piac lemaradt
A forint gyengült, de nem tört ki abból a sávból, amit már egy hetet tart. Az eurót 292, a svájci frankot 241 forinton jegyzik. Az OTP Elemzésközpont szerint az elmúlt héten a hazai fizetőeszköz tovább erősödött a fontosabb devizák ellenében, és az euróval szemben többször is megpróbált áttörni a 290-nél lévő ellenálláson. Ez végül e hét szerdán sikerült, azonban a felértékelődés egyelőre nem bizonyult tartósnak.
Az elemzők szerint a forint árazását döntően a kedvező világpiaci hangulat (likviditásbőség, a görög megállapodással kapcsolatos bizalom) vezeti, illetve az ennek következtében erősödő euró. Piaci információk szerint nagyban csökkentek a forint leértékelődésére játszó pozíciók, és több nagy szereplő is a forint erősödése irányába épített fel szerződéseket. Az OTP elemzői rövidtávon az EUR/USD árfolyam alakulását látják döntőnek a forint szempontjából. Ha az említett devizapár áttöri az 1,3250-es ellenállást, és az euró tovább erősödik, az a forint és a régiós devizák esetében is felértékelődést hozhat.
A BUX 1,5 százalék körüli mínuszban van, a frissen gyorsjelentő Egis méretes, 3 százalékos zakóban áll a parketten, de gyengül a többi vezető részvény is, az OTP és a Mol is 2 százalékos mínuszban van.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
