Johann Schneider-Ammann, gazdasági miniszter a SonntagsZeitung című svájci újságban elmondta: növekedni fog a Svájci Nemzeti Bankra nehezedő nyomás. Ezért még az eddiginél is fontosabb megalkuvás nélkül védeni a küszöböt. Hozzátette, hogy a bank meg is teszi ezt, habár ez nincs ingyen.
Arra a kérdésre, hogy nem túl drága-e a frank efféle védelme, és ezért nem fogja-e a bank költségkímélés végett enyhíteni a tűrésküszöbét, a miniszter így felelt: nem tudok elképzelni efféle forgatókönyvet.
| Az SNB alelnöke korábban elmondta, hogy a jegybank kész korlátlan devizapiaci intervencióra az 1,20 frankos euró-árfolyamgát megvédése érdekében. Hozzátette, hogy a gazdaság szempontjából abszolút szükséges, hogy az euró árfolyama ne süllyedjen 1,20 frank alá. Részletek>> |
A Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptember 6-án váratlanul piaci módszerekkel védendő tűréshatárt hirdetett 1,20 frankos euró-árfolyamnál azzal, hogy semmi pénzt nem sajnál e cél tartására. Ez azt jelenti, hogy a bank nem engedi az euró árfolyamát 1,20 frank alá süllyedni - kerül, amibe kerül. Előzőleg, az euróövezet viszontagságai miatt a két valuta már majdnem paritásba került, miután a frank módfelett erősödött a menedéket kereső befektetők vásárlásai miatt, akiket még a negatív piaci frankkamat sem riasztott vissza.
A frank erősödése megviselte a híres márkái exportjából élő Svájc gazdaságát. A központi bank a világválság kezdete óta főleg alapkamat-csökkentéssel, zérókamat-politikával és frankeladással kísérletezett. Ez és a világgazdaság általános javulása 2010 tavaszára hozott is némi eredményt, ezért legalábbis a rendszeres frankeladást beszüntették.
Tavaly azonban a világgazdaság és az euróövezet megint bajba került, és újrakezdődött a menekülés a frankban jegyzett, biztonságosnak vélt eszközökbe. A svájci frank tavaly augusztusban már szinte minden nap új árfolyamrekordot döntött, mígnem a központi bank szeptember elején meghirdette a tűrésküszöböt. Azóta sokszor híresztelték, hogy ha kell, 1,25 vagy akár 1,30 frankra emeli a korlátot, a negatív betétkamat hivatalos bevezetésével és a pénzmozgások korlátozásával is fenyegetőztek, ezekre azonban eddig nem került sor.
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra. 
