A legkritikusabb vélemények szerint akár a tisztázatlan eredetű pénzek tisztára mosásának egyik központja lehet Magyarország azt követően, hogy július 1-től a Stabilitás Megtakarítási Számlákon (SMSZ) jóváírt összegeket egy éven belül 20, egy éven túl 10 százalékos adófizetési kötelezettség mellett fel lehet törni, s az azon parkoló pénzt „megtiszítva” lehet majd felhasználni. Az eddigi szabályozás 3 évig a kifizetéseket terhelő 32 százalékos adószintet határozott meg, a 4. évben 16, az 5. éveb 8 százalékos volt az adómérték, míg az ezt követően felvett pénzek adómentesen voltak felvehetők és elkölthetőek.
Gyorsan pörgetnék?
A mostani változtatás ráadásul kvázi „nyomja” is az SMSZ-számlákat nyitókat a pénz mihamarabbi legalizálására, hiszen az első 12 hónap elteltével adható 10 százalékos adómérték a jövőben nem csökken majd, azaz nem éri meg hosszú évekig itt parkoltatni a „megtakarításokat”. (A korábban megnyitott SMSZ-számlák az eredeti feltételek mellett adóznak majd.) Reális a lehetőség, hogy a csupán 10 százalékos teherrel mágnesként szolgálhat az SMSZ rengeteg, a gazdaságban keringő szürke pénz számára.
Szakértőnk túlzónak véli a kritikákat, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a rendelkezés szerkezete az SMSZ hosszú távú jelenlétét valószínűsíti, mely kétségkívül nem jó üzenet. Az adóamnesztiák sajátja, hogy azokat csak egy bizonyos időtartamra hirdetik meg és az állam olyan alkalmi feltételeket próbál szabni, amely legalább részben kompenzálja az adót jogkövetően befizetőkkel szemben azt a morális problémát, hogy a pénz legalizálásáért cserébe nem kérdezik meg annak eredetét. Vitathatatlan, hogy ezt a hallgatólagos szabályt a kabinet most zárójelbe teszi. A mostani intézkedés alapján azt gondolhatjuk, hogy a kormányzat egy új és tartós befektetési formát hozott a piacra, amely ráadásul számottevő előnyöket nyújt a vele versengő termékekkel - kommentálta a törvényt a Privátbankár.hu-nak Karagich István.
Van előnye is
|
| Karagich István |
A Blochamps Capital ügyvezető igazgatója az új SMSZ kiszámíthatóságát elismerte, hiszen az új szabályozással a befektetők hosszú távon biztosan tervezhető instrumentummal számolhatnak pénzük allokálásakor, lévén ezen feltételek mellett a kormányzatnak nem lesz érdeke, hogy gyorsan zárja az adóamnesztiás kiskaput. A tervezhetőség, a bizalom pedig fontos ismérv a privátbanki és a magánbefektetői piacon.
Ám a szakember elítélően vélekedik a megoldás morális és piaci vetületéről. Ne felejtsük el – figyelmeztet Karagich -, hogy az új konstrukció számottevően beszűkíti a piacon elérhető, hasonlóan jelentős adókedvezménnyel kecsegtető és az adózott pénzek megtakarítására szolgáló konstrukció, a TBSZ vonzerejét. A TBSZ számlákon elhelyezett pénzek az első 3 évben 16 százalékos kamatadó mellett vehetőek fel, a 3. és a 4. évben 10 százalék az adómérték, majd az 5. évtől itt megmarad az adómentesség. (Miután a TBSZ-számla nyitásakor – az SMSZ számlával ellentétben – a pénzügyi szolgáltatónak joga és kötelessége is firtatni az összeg eredetét, ezért itt természetesen csak a hozamon képződött jövedelmet s nem a teljes összeget adóztatják, hiszen itt adózott, legális pénz kerül elvben befizetésre.)
Nem gondolom, hogy a TBSZ megtakarítókkal szemben fair a most tovább „finomított” SMSZ törvény. Miután a hazai befektetői kör befektetési horizontján az 5 éves időtartam még ma is hosszú távúnak számít, ezért kérdés, hogy a TBSZ konstrukció versenyhátránya a jövőben milyen hatással lesz a befektetőkre. – vélekedik Karagich István.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
