A megtakarítások, azon belül is nyugdíjcélú megtakarítások iránti attitűdök feltérképezése volt a célja az NN Biztosító által végzett országos reprezentatív kutatásnak. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele, 58 százaléka tud havi szinten félretenni valamekkora összeget: 34 százalék 20 ezer forint vagy afölött értékben, 25 százalék pedig legfeljebb 20 ezer forintot tud havonta megtakarítani valamilyen célra. A rendszeres megtakarításra való törekvés mellett a nyugdíjas szülőkkel rendelkezők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, további 31 százaléka pedig alkalmanként támogatja anyagilag nyugdíjas szüleit.
Tervek legalább vannak
A fenti csoport tehát hozzátartozóin keresztül közvetetten már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, azonban még ennél is többen, az összes válaszadónak mintegy fele, 47 százaléka jelezte, hogy van önálló nyugdíjcélú megtakarítási terve. Ezen a téren a teljes mintára vetítve a nyugdíjnál csak a vésztartalékképzés (70%) és a lakásfelújítás (54%) bizonyult elterjedtebb megtakarítási célnak.
A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok körében, akik valamilyen szinten terveznek nyugdíj-megtakarítást, a többség sikeresen félre is tud tenni erre a célra. Azok között, akik jelezték, hogy a nyugdíjtakarékosság szerepel pénzügyi terveikben, 61 százalék mondta, hogy már rendelkezik is ilyen megtakarítással. Ez az arány a teljes mintára vetítve 29 százalékot tesz ki, míg 18 százalék egyelőre csak fontolgatja a nyugdíj-előtakarékoskodást. Jellemzően az 51-55 éves korosztály, a budapesti lakosság, illetve a 250 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások teszik ki a nyugdíjcélra aktívan megtakarítók körét.
Miért jó a nyugdíjbiztosítás?
A biztosító azt is megvizsgálta, a többi megtakarítási célhoz viszonyítva hogyan értékelhető a fenti adat. A nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosításokra külön is kitért a felmérés. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők nagyjából egyenlően értékelik a nyugdíjbiztosítások kínálta előnyöket, így
- az elérhető adókedvezményt,
- a választási lehetőséget, hogy járadékként vagy egy összegben kéri-e a kifizetést a lejáratkor az ügyfél,
- az ezeken belül választható különböző befektetési lehetőségeket,
- hogy egyszeri és rendszeres díjas formában is igényelhetik az adott konstrukciót,
- illetve hogy nem kizárólag a nyugdíjkorhatár után férhetnek hozzá a megtakarított összeghez.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
