|
| Merényi Zsuzsanna |
Privátbankár (PB.): Önök kiadtak egy könyvet „Iránytű a pénzügyekhez” címmel. Miről szól?
Merényi Zsuzsanna (M. Zs.): Az általános műveltség szintjén próbálja meg megragadni azokat a gazdasági-pénzügyi ismereteket, amelyek segítségével a körülöttünk levő világban el tudunk igazodni. Akár művészként, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként élünk, olyan gazdasági-pénzügyi környezet vesz minket körül, amelyben kénytelenek vagyunk döntéseket hozni. Ahhoz, hogy jól dönthessünk, a világot meg kell ismernünk. Az a szándékunk, hogy középiskolás diákokkal ezen a tankönyvön keresztül ismertessük meg ezt a gazdasági-pénzügyi világot.
PB.: A könyv borítóján az szerepel, hogy a 9-10. évfolyamosoknak ajánlják. Van egy ilyen tantárgya ennek a korosztálynak, vagy annál ez általánosabb?
M. Zs.: Az iskolák választhatnak egy ilyen tantárgyat, egy ilyen kerettantervet, amelynek „gazdasági és pénzügyi kultúra” a címe. Erre a kerettantervre lehetett e tankönyvet megírni, annak köszönhetően, hogy az EMMI minisztere felhívást intézett a szerzőkhöz. Az elkészült anyagnak át kell esnie egy bizonyos akkreditációs eljáráson is, így a diákokhoz kerülő kötet többszörösen minőségbiztosítottnak tekinthető.
Mi elsősorban a már említett, „gazdasági és pénzügyi kultúra” című, 9.-10.-eseknek készült kerettantervet próbáltuk lefedni, de a középiskolákban a történelem, a földrajz, a matematika és az életvitel is tartalmaz bizonyos pénzügyi-gazdasági ismeretköröket. Kicsipegettük hát ezeket is a nemzeti alaptantervből, majd felfűztük őket egy közös gondolatmenetre, és az egészet összhangba hoztuk a kerettantervvel. Egy-egy lecke címénél a megfelelő betű jelzi, hogy melyik tantárgynál lehet még használni.
A könyvet tehát akkor is lehet alkalmazni, ha egy iskola beilleszti az említett két évfolyam tantárgyai közé ezt a választható tárgyat, de használható akkor is, ha például a földrajz- vagy történelemtanár a saját órája keretei között dolgozna fel az osztállyal egy-egy témát a tankönyvből.
PB.: Láttam a könyvben nagyon egyszerű és nagyon bonyolultnak tűnő dolgokat is, mint például a jelenérték-számítás. Korábbi vagy későbbi évfolyamokon is használható?
M. Zs.: Biztosan vannak olyan osztályok, amelyeknek a jelenérték-számítás sem okoz problémát, másoknak viszont esetleg igen. Ilyenkor a tanár feltételezhetően választani tud majd, hogy mi való az ő gyerekeinek, és mi nem. Egyes témák, mint a családi költségvetés matematikája rendkívül egyszerű, hiszen csak összeadás és kivonás. Nem tudunk olyan könyvet készíteni, amely mindenhol, mindenkinek megfelel, de igyekeztünk a feladatokat fokozatosan nehezíteni.
Ezen a tankönyvön kívül egyébként a Pénziránytű Alapítvány és a Kello (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) honlapján elérhető egy feladatbank, ahol téma és nehézségi fok szerint hozzá lehet férni további feladatokhoz, többféle igény szerint.
PB.: A könyv két részből áll, az első személyes pénzügyekről, a másik gazdasági alapismeretekről szól. Mi a különbség, miért van ez így?
M. Zs.: Részben mert a kerettantervhez igazodtunk, részben pedig az a logikája, hogy a könyv a könnyebb felől halad a nehezebb felé. Könnyebb először a saját pénzügyeinkkel, életünkkel kapcsolatos döntéseket átgondolni, és utána lehet megnézni, hogy mindez milyen környezetben, milyen szabályozás, intézményrendszer vagy makroösszefüggések környezetében jelenik meg. A makró a mikró után következik.
PB.: Mennyire sikerült a legutóbbi aktualitásokat belevenni, mint brókerbotrány, devizahitel-forintosítás és a többi?
M. Zs.: Február 9-én töltöttük le a könyvhöz az utolsó adatokat, például a költségvetésről és bizonyos árfolyamokról. A devizahitelek problémájával például úgy foglalkoztunk, hogy van a könyvben egy főszereplő család, az ő esetükből kibontva volt szó róla. Olyan, mint egy pénzügyi teleregény, a családdal mindig történik valami. Végigvettük, mi történt volna, ha svájcifrank-hitelt vettek volna fel. Az adójogszabályok terén is aktuális, mai ismereteket tartalmaz a könyv.
PB.: Ajánlaná autodidakta tanulásra, például olyan felnőtteknek, akiknek az oktatásában nem voltak pénzügyi ismeretek annak idején?
M. Zs.: Természetesen, tiszta szívből, és tapasztaljuk is, hogy a felnőttek, akiknek a kezébe kerül, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyből kiderül, mennyire hiányzik nekik az alapvető tájékozottság. Mindenkinek tudom ajánlani.
PB.: Kézbe tudja fogni valaki, vagy csak letölteni tudja az alapítvány oldaláról?
M. Zs.: Felnőttek egyelőre a Pénziránytű Alapítvány és a Kello oldaláról tölthetik le. Az iskoláknak azonban az Alapítvány – amely a tartalomfejlesztést végezte és a kiadást finanszírozta – ingyenesen rendelkezésére bocsátja az első 40 ezer példányt.
PB.: A könyv valóban nagyon gyakorlatiasnak látszik.
M. Zs.: Módszertanilag szakít azzal a gyakorlattal, hogy az elmélet felől megyünk a gyakorlat irányába; kimondottan megfordította ezt a logikát. De így van ez a valóságban is: például ha a fiam előáll azzal, hogy jó lenne lakáskasszába tenni a pénzünket, időbe telik, míg mindennek utánanézünk, megértjük a feltételeket, s átlátjuk a konstrukció lényegét. Általában az a jellemző, hogy jön egy probléma vagy megoldandó feladat, ahogy az élet adja, és ehhez keresünk elméleti háttérismereteket.
Helyreállt a teljesítmény. 
