|
| Forrás: Depositphotos |
Egyoldalú és diszkriminatív a francia techadó, mondták ki azok az amerikai nagyvállalatok, melyek ellen Párizs az új sarcot bevezette, írja a Financial Times. A megállapítások még hétfőn, egy washingtoni meghallgatáson hangzottak el, melyen az Amazon, a Google és a Facebook felső vezetői mellett a Szilícium-völgy lobbistái is részt vettek. Az előzőek mellett azt is kijelentették, hogy a franciák digitális adója nem csak az üzletüket rontaná, de veszélyes precedenst is teremtene a nemzeti gazdaságok egyre protekcionistábbá válása közepette.
Mint ismert, Franciaország volt az első Európában, mely élesítette az új adónemet a nagy techcégek megsarcolására. Ezt a terhet EU-szerte azért látják szükségesnek, mert a célpontként azonosított, jellemzően amerikai székhelyű vállalatok bár eddig is adóztak a telephelyeiket befogadó országokban, azt a nyereségük után fizették be, és mivel jellemzően a profitjuk viszonylag kis szeletét jelentették, a kritikusaik tulajdonképpen azzal vádolták őket, hogy meglopják az őket vendéglátó országokat. Az új adót viszont már nem a nyereség, hanem a bevétel alapján állapítják meg.
Az új francia digitális adó értelmében minden techcégnek, mely globálisan évi 750 millió eurónál több bevételt generál, illetve az éves franciaországi bevételei meghaladják a 25 millió eurót, adóként be kell fizetnie azon bevételei 3 százalékát, melyek Franciaországban, online hirdetések útján és internetes felhasználók adatainak reklámcélú értékesítésével keletkeztek.
A sarc ellen már annak tárgyalási szakaszában is élesen kikelt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki az USA-központú multinacionális cégekre nézve "extrém módon diszkriminálónak" nevezte a törvényjavaslatot, és az előterjesztés alsóházi megszavazásakor felszólította Párizst, hogy vessék el a kezdeményezést. Hozzá csatlakoztak most a techcégek vezetői.
"Ezek az országok most Franciaország tapasztalatait figyelik, és ezek alapján fogják megfontolni, hogy könnyebb vagy előnyösebb-e számukra az egyoldalú megközelítés, mint a többoldalú megállapodások. Valódi aggályt jelent a nemzetközi kereskedésnek és a szélesebb értelemben vett gazdaságnak is, ha ezek az országok elkezdik követni a francia modellt"
- mondta Nicholas Bramble, a Google kereskedelempolitikai tanácsadója.
A hétfői meghallgatást egy júliusban indult, úgynevezett 301-es szekciós amerikai vizsgálat előzte meg, melynek célja megállapítani, hogy a techadó nem vezet-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásához, melyek ártanak az USA cégeinek, és potenciálisan büntető intézkedésekhez vezetnek Párizs ellen. És bár a tengerentúli fél hevesen ellenzi a sarcot, a képviselői abban is egyet értenek, hogy meg kell előzni a helyzet további elmérgesedését.
"Támogatjuk az amerikai kormány erőfeszítéseit, hogy megvizsgálják ezeket a komplex kereskedelmi kérdéseket, de arra bíztatjuk őket, hogy a 301-es nyomozást a nemzetközi együttműködés szellemében végezzék el, a vámok bevetésének mellőzésével"
- mondta Jennifer McCloskey, techcégek washingtoni székhelyű lobbiszervezetének, az Information Technology Industry Councilnak alelnöke. Ezt azért tartotta fontosnak kihangsúlyozni, mert amikor júliusban Emmanuel Macron francia államfő aláírta és ezzel törvényerőre emelte a digitális adót, Donald Trump egyből fenyegetőzni kezdett. Az amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren "Macron őrületének" nevezte a techadót, majd egy "lényegi ellenlépésről" beszélt, hozzáfűzve, hogy "én mindig mondtam, hogy az amerikai bor jobb, mint a francia." Erről aztán mindenki ugyanarra gondolt: hogy Trump büntetővámokat vet ki a francia borokra. Ez azonban egyelőre nem következett be.
A francia modell eredményességén mindenesetre valóban sok múlik. A közös, uniós techadóból a bátor kezdés után végül nem lett semmi, mert számos tagállam pont az amerikai ellenlépésektől tartva nem volt hajlandó megszavazni a sarcot, és az ügy mára látszólag földbe is állt. Az OECD-tagállamoknak is megvan a maga kezdeményezése, de ezek a multilaterális egyeztetések borzasztó lassan haladnak. Vannak azonban még európai országok, mint Nagy-Britannia és Spanyolország, melyek belevágtak a saját, önálló techadójuk elfogadtatásába, de egyelőre ők sem jutottak még egyről a kettőre. Viszont, ahogy Washingtonban is elhangzott, valószínűleg ugrásra, azaz törvényélesítésre készen figyelik a francia fejleményeket.
(Financial Times, MTI)
Közel másfél év után. 
