A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás KKV-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a KKV-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. A mikro- vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól - emlékeztet Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Ahol a bajok kezdődnek
Amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a KKV minősítéshez nem csupán a társaságnak kell megfelelnie a fenti feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoportba tartozó valamely társaság pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a KKV minősítés számításánál? Mi történik, ha a vállalatcsoport összetételében év közben változás áll be – mert például valamely, a vállalatcsoportba tartozó társaságot értékesítik. Figyelembe kell-e ezt a társaságot venni avagy nem? Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja. A KKV minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki. Azonban több országban (például Cipruson) akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. Ez szintén megoldhatatlan problémákhoz vezethet a gyakorlatban.
180 fokos fordulat az adóhatóság álláspontjában
Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben az adóhatóság álláspontja is megváltozott. Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e. Ebben az ügyben a NAV 2013-ban nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a KKV definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.
Idén nyáron azonban az adóhatóság közzétett új állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság KKV minősítésénél. Az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával KKV-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalataik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a KKV státusz nyújtotta kedvezményekből. - hangsúlyozza Fehér Tamás.
Hogyan tovább?
A szakértő szerint a vállalkozásoknak érdemes évről évre folyamatosan figyelniük azt, hogy KKV-nak minősülnek-e vagy sem. Láthatóan az is megtörténhet, hogy változatlan jogszabályi környezet ellenére is gyökeres változás áll be a KKV minősítés egyes kritériumainak hatósági értelmezésében. Az persze, igen furcsa és kérdéses, hogy mi történik, ha egy üzleti év közepén történik ilyen szintű változás.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
