Hirdetés
Hirdetés

Mire jó a kétharmad? Nem sok követője van az unortodox adóinknak

Nagy Ádám, 2012. június 13., 08:33

A szakértő szerint az országunkat jellemző adójogi innováció lassan egyedülállóvá válik Európában, kevés követője van a speciális ágazati adóknak. Az adórendszer ilyen mértékű átalakításához ugyanis rendszerint komoly parlamenti többségre van szükség, a kétharmados túlsúly pedig ritka, mint a fehér holló. Van azért példa máshol is különleges sarcra.

2012 áprilisában a Magyar Kormány elfogadta a Széll Kálmán Terv 2.0 programot, amely a jövő évre vonatkozóan összesen 600 milliárd forintnak megfelelő kiigazítást tartalmaz, elsősorban a bevételek növelésével. Elődje, az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét 2012-ben, ez a kormányzat álláspontja szerint 83,4%-ban teljesült.

A cél eléréséhez több új adófajtát is bevezetnek.

Hirdetés

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő egy korábbi interjúban elmondta, pozitív változás, hogy a fogyasztást terhelő adók nagyobb szerepet kapnak, rossz ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika s új adónemeket vezetnek be, amelyek elriasztják a befektetőket. A telefonadó és a pénzügyi tranzakciós járulék a szakértő szerint adótechnikai szempontból nagyon jó, gazdaságpolitikai szempontból azonban veszélyes.

A kormány jelenleg is tárgyal a Bankszövetséggel a bankszektor adóterheit illetően. A Bankszövetség elképzelhetetlennek tartja, hogy a tranzakciós illetéket úgy vezesse be a kormány, hogy mellette a bankadót is fenntartja.

A jelenlegi állás szerint a július 1-jétől hatályos hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó mértéke magánszemélyek esetében maximálisan 400, míg cégeknél legfeljebb 1400 forint lehet havonta. A távközlési adó több szempontból is kirívó, hiszen nem túl gyakori, hogy év közben vezetnek be új adófajtát, valamint fél éven át az ágazat "dupla adóztatás" alá kerül, hiszen a már bevezetett ágazati különadó egészen 2013 januárjáig érvényben marad.

Ezen kívül felmerült az ingatlanok esetében az értéknövekedési hozzájárulás bevezetése is: egy (egyenlőre konzultáció tárgyát képező) törvényjavaslat szerint a jövőben tízszázalékos értéknövekedési hozzájárulást fizethetnek az önkormányzatoknak az ingatlanuktól megváló tulajdonosok. A hozzájárulást a tervezet szerint akkor kellene fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke.

A kormány szándékai szerint a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre.

Ott van még a pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadó kérdése is. Az ebből befolyó bevétel mennyisége folyamatosan csökken, mert a legtöbb helyiségnek nem érte meg üzemeltetni a gépeket, így azok száma fél éven belül 20 ezerről 7 ezer alá zuhant. A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint azonban a tervezett bevétel még így is befolyhat, ha a szerver alapú üzemeltetéshez szükséges szabályozás időben megszületik.

Kétharmad nélkül nehéz kreatívnak lenni

Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az országunkat jellemző adójogi innováció lassan egyedülállóvá válik Európában, kevés követője van a speciális ágazati adóknak.

A Privátbankárnak nyilatkozó szakértő szerint ez nem jelent feltétlenül rosszat, de azt látni kell, hogy a hazánknál lényegesebben nagyobb GDP-erőt mutató országoknál az adójogi változások elfogadtatása és végrehajtása sokkal lassabban megy, mint nálunk. Magyarországon egyedi meghatározó elem a jogalkotás sebességénél az a meghatározó parlamenti erőviszony - azaz a kétharmados többség - amely a mostani Országgyűlés esetén gyors döntéshozatalt enged - tett hozzá a szakértő.

Brüsszel komoly kritikát mondott a magyar adóváltozásokról: Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe - állapították meg.

Eközben Európában...

A legtöbb európai ország elsődlegesen a nemzetközi adójogi kapcsolatrendszerének a kiigazítására koncentrál, azaz egy sor új kettős adóztatási egyezményt kötöttek meg, valamint folytatódott az adóparadicsomokkal megkötendő kölcsönös tájékoztatási egyezmények körének bővítése. Ez valójában nem új jelenség és a nemzetközi adóelkerülések visszaszorítását célozza, azaz a fejlett országok (még mindig) jelentős visszatartó erőt remélnek ezektől az intézkedésektől - mondta Gerendy Zoltán.

A németek és osztrákok adóztatják a Svájcban pihenő betéteket

Különösen érdekes Svájc megállapodása Németországgal és Ausztriával a kölcsönös információcseréről és a külföldiek svájci kamatjövedelmének megadóztatásáról, mert ez Svájc esetében általuk beszedett adók átutalását jelenti egy másik ország költségvetése számára. A megállapodás lényege, hogy a svájci bankokban elhelyezett német és osztrák betétek kamataira a németek 21-44% közötti adót, az osztrákok 25% adót vetnek ki. Svájc ezt egy összegben utalja át a német és osztrák adóügyi hivatalnak.

Érdekes módszert választottak az Egyesült Királyságban a céges autók megadóztatására. A jármű szén-dioxid kibocsátása alapján meghatároznak egy százalékos értéket 1% és 35 % között, majd a jármű értékének ekkora százalékát kell adóként megfizetni.

Több ország foglalkozik a pénzügyi intézmények megadóztatásával

Az Egyesült Királyságban a meglévő 0,088%-os bankadót 2013. január 1-jei hatállyal 0,105%-ra emelik. Franciaországban 2012. augusztus 1-jén lép hatályba az új tranzakciós adó, mely csak a spekulatív tőkemozgások megadóztatását célozza. Az egymilliárd eurónál nagyobb jegyzett tőkével rendelkező nyílt körű részvénytársaságok részvényeinek kereskedelmét, 0,1%-os adókulccsal, továbbá egy később meghatározásra kerülő plafon fölötti automatizált tranzakciókat, valamint a francia vállalatok által vásárolt CDS-eket egyaránt 0,01%-os kulccsal adóztatják meg. Ausztria még csak fontolgatja a tranzakciós adó bevezetését – derül ki a BDO összeállításából.

Változó adókulcsok – van, aki csökkent

A "hagyományos adótípusokat" illetően a legtöbb ország változtat a meglévő adókulcsain, leginkább emeltek, de jócskán találhatók ösztönző lépések is. Csehországban a személyi jövedelemadót a meglévő 15%-ról 16%-ra emeli 2013-tól, majd 2014-től 19%-ra. Portugáliában az szja jelenlegi 21,5%-ról 25%-ra való emeléséről döntöttek. Ezzel szemben Lettország csökkenti a személyi jövedelemadó kulcsát, a jelenlegi 25%-ról 24 majd 22 és 2015-től 20%-ra. Spanyolország eközben a kamatadó emelését tervezi, a jelenlegi 19%-ról 21%-ra.

A Magyarországon 2012. január 1-je óta érvényes 27%-os áfa a legmagasabb Európában.

Hasonló képet mutat az áfa változása is, Franciaország és Olaszország emeli az áfát, Lettország csökkenti. Csehország 2013-tól egységes, 17,5%-os áfát tervez bevezetni, szemben az eddig használt 14 és 20 százalékos áfa-kulccsal.

Lengyelország esetén új adófajtákról is beszélhetünk a nemesfémbányászat kapcsán, valamint zöld adót vezetnek be, amelyet új autó vásárlásakor kell egyszeri alkalommal megfizetni. A lengyel kormány célja ezzel az elektromos hajtású autók elterjedésének támogatása, mivel ezek adókedvezményben részesülnek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Felejtsd el a használt lakásokat: ennyivel tud többet egy új

Felejtsd el a használt lakásokat: ennyivel tud többet egy új

A következő évekre várják a robbanást az építőiparban, a beruházások pedig lassan elindulnak: gombamód nőnek ki a társasházak a földből. Az újlakások piaca így szépen bővül, árban azonban szinte már alig van különbség egy vadiúj és egy többszörösen felújított használt között. Miért éri meg jobban az előbbi? Milyen extrákat nyer ezzel a vevő? A Duna House elemzéséből szemezgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX33028.23-0.51%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?