Hirdetés
Hirdetés

Mire jó a kétharmad? Nem sok követője van az unortodox adóinknak

Nagy Ádám, 2012. június 13., 08:33

A szakértő szerint az országunkat jellemző adójogi innováció lassan egyedülállóvá válik Európában, kevés követője van a speciális ágazati adóknak. Az adórendszer ilyen mértékű átalakításához ugyanis rendszerint komoly parlamenti többségre van szükség, a kétharmados túlsúly pedig ritka, mint a fehér holló. Van azért példa máshol is különleges sarcra.

Hirdetés

2012 áprilisában a Magyar Kormány elfogadta a Széll Kálmán Terv 2.0 programot, amely a jövő évre vonatkozóan összesen 600 milliárd forintnak megfelelő kiigazítást tartalmaz, elsősorban a bevételek növelésével. Elődje, az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét 2012-ben, ez a kormányzat álláspontja szerint 83,4%-ban teljesült.

A cél eléréséhez több új adófajtát is bevezetnek.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő egy korábbi interjúban elmondta, pozitív változás, hogy a fogyasztást terhelő adók nagyobb szerepet kapnak, rossz ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika s új adónemeket vezetnek be, amelyek elriasztják a befektetőket. A telefonadó és a pénzügyi tranzakciós járulék a szakértő szerint adótechnikai szempontból nagyon jó, gazdaságpolitikai szempontból azonban veszélyes.

A kormány jelenleg is tárgyal a Bankszövetséggel a bankszektor adóterheit illetően. A Bankszövetség elképzelhetetlennek tartja, hogy a tranzakciós illetéket úgy vezesse be a kormány, hogy mellette a bankadót is fenntartja.

A jelenlegi állás szerint a július 1-jétől hatályos hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó mértéke magánszemélyek esetében maximálisan 400, míg cégeknél legfeljebb 1400 forint lehet havonta. A távközlési adó több szempontból is kirívó, hiszen nem túl gyakori, hogy év közben vezetnek be új adófajtát, valamint fél éven át az ágazat "dupla adóztatás" alá kerül, hiszen a már bevezetett ágazati különadó egészen 2013 januárjáig érvényben marad.

Ezen kívül felmerült az ingatlanok esetében az értéknövekedési hozzájárulás bevezetése is: egy (egyenlőre konzultáció tárgyát képező) törvényjavaslat szerint a jövőben tízszázalékos értéknövekedési hozzájárulást fizethetnek az önkormányzatoknak az ingatlanuktól megváló tulajdonosok. A hozzájárulást a tervezet szerint akkor kellene fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke.

A kormány szándékai szerint a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre.

Ott van még a pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadó kérdése is. Az ebből befolyó bevétel mennyisége folyamatosan csökken, mert a legtöbb helyiségnek nem érte meg üzemeltetni a gépeket, így azok száma fél éven belül 20 ezerről 7 ezer alá zuhant. A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint azonban a tervezett bevétel még így is befolyhat, ha a szerver alapú üzemeltetéshez szükséges szabályozás időben megszületik.

Kétharmad nélkül nehéz kreatívnak lenni

Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az országunkat jellemző adójogi innováció lassan egyedülállóvá válik Európában, kevés követője van a speciális ágazati adóknak.

A Privátbankárnak nyilatkozó szakértő szerint ez nem jelent feltétlenül rosszat, de azt látni kell, hogy a hazánknál lényegesebben nagyobb GDP-erőt mutató országoknál az adójogi változások elfogadtatása és végrehajtása sokkal lassabban megy, mint nálunk. Magyarországon egyedi meghatározó elem a jogalkotás sebességénél az a meghatározó parlamenti erőviszony - azaz a kétharmados többség - amely a mostani Országgyűlés esetén gyors döntéshozatalt enged - tett hozzá a szakértő.

Brüsszel komoly kritikát mondott a magyar adóváltozásokról: Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe - állapították meg.

Eközben Európában...

A legtöbb európai ország elsődlegesen a nemzetközi adójogi kapcsolatrendszerének a kiigazítására koncentrál, azaz egy sor új kettős adóztatási egyezményt kötöttek meg, valamint folytatódott az adóparadicsomokkal megkötendő kölcsönös tájékoztatási egyezmények körének bővítése. Ez valójában nem új jelenség és a nemzetközi adóelkerülések visszaszorítását célozza, azaz a fejlett országok (még mindig) jelentős visszatartó erőt remélnek ezektől az intézkedésektől - mondta Gerendy Zoltán.

A németek és osztrákok adóztatják a Svájcban pihenő betéteket

Különösen érdekes Svájc megállapodása Németországgal és Ausztriával a kölcsönös információcseréről és a külföldiek svájci kamatjövedelmének megadóztatásáról, mert ez Svájc esetében általuk beszedett adók átutalását jelenti egy másik ország költségvetése számára. A megállapodás lényege, hogy a svájci bankokban elhelyezett német és osztrák betétek kamataira a németek 21-44% közötti adót, az osztrákok 25% adót vetnek ki. Svájc ezt egy összegben utalja át a német és osztrák adóügyi hivatalnak.

Érdekes módszert választottak az Egyesült Királyságban a céges autók megadóztatására. A jármű szén-dioxid kibocsátása alapján meghatároznak egy százalékos értéket 1% és 35 % között, majd a jármű értékének ekkora százalékát kell adóként megfizetni.

Több ország foglalkozik a pénzügyi intézmények megadóztatásával

Az Egyesült Királyságban a meglévő 0,088%-os bankadót 2013. január 1-jei hatállyal 0,105%-ra emelik. Franciaországban 2012. augusztus 1-jén lép hatályba az új tranzakciós adó, mely csak a spekulatív tőkemozgások megadóztatását célozza. Az egymilliárd eurónál nagyobb jegyzett tőkével rendelkező nyílt körű részvénytársaságok részvényeinek kereskedelmét, 0,1%-os adókulccsal, továbbá egy később meghatározásra kerülő plafon fölötti automatizált tranzakciókat, valamint a francia vállalatok által vásárolt CDS-eket egyaránt 0,01%-os kulccsal adóztatják meg. Ausztria még csak fontolgatja a tranzakciós adó bevezetését – derül ki a BDO összeállításából.

Változó adókulcsok – van, aki csökkent

A "hagyományos adótípusokat" illetően a legtöbb ország változtat a meglévő adókulcsain, leginkább emeltek, de jócskán találhatók ösztönző lépések is. Csehországban a személyi jövedelemadót a meglévő 15%-ról 16%-ra emeli 2013-tól, majd 2014-től 19%-ra. Portugáliában az szja jelenlegi 21,5%-ról 25%-ra való emeléséről döntöttek. Ezzel szemben Lettország csökkenti a személyi jövedelemadó kulcsát, a jelenlegi 25%-ról 24 majd 22 és 2015-től 20%-ra. Spanyolország eközben a kamatadó emelését tervezi, a jelenlegi 19%-ról 21%-ra.

A Magyarországon 2012. január 1-je óta érvényes 27%-os áfa a legmagasabb Európában.

Hasonló képet mutat az áfa változása is, Franciaország és Olaszország emeli az áfát, Lettország csökkenti. Csehország 2013-tól egységes, 17,5%-os áfát tervez bevezetni, szemben az eddig használt 14 és 20 százalékos áfa-kulccsal.

Lengyelország esetén új adófajtákról is beszélhetünk a nemesfémbányászat kapcsán, valamint zöld adót vezetnek be, amelyet új autó vásárlásakor kell egyszeri alkalommal megfizetni. A lengyel kormány célja ezzel az elektromos hajtású autók elterjedésének támogatása, mivel ezek adókedvezményben részesülnek.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

"Apróra váltja" tehetségét Matolcsy György hongkongi kollégájához képest

2014. április 18., 20:00

Hongkongi kollégájához képest "aprópénzért" dolgozik Matolcsy György, de Csan Tak-lam jövedelmét a Fed és az ECB elnöke is megirigyelheti. Az MNB választott vezetői kevesebbet visznek haza, mint az intézmény piaci díjazású irányítói.

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint lesznek fennakadások a gázellátásban az ukrajnai feszültség miatt?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: