Hirdetés
Hirdetés

Vállalkoznál? Gondold át, hogy mibe kezdesz!

2016. február 13., 11:37

A kis- és középvállalatok alkotják a magyar gazdaság gerincét, piaci jelentőségük vitathatatlan, ezért fennmaradásuk és növekedésük a vállalati szektor egészére, a GDP-re és a hazai foglalkoztatottságra nézve is kulcsfontosságú. De mi kell ahhoz, hogy egy kkv-t igazi sikersztoriként könyveljenek el?

A Deloitte először megjelenő Versenyképességi Indikátor Jelentése olyan tényezőket vizsgált, melyek kisebb hangsúlyt kapnak a tradicionális kutatásokban, azonban nagymértékben hozzájárulnak a hazai feltörekvő vállalatok, és ezzel a magyar gazdaság versenyképességének alakulásához.

Magyarországon 2014-ben összesen valamivel több, mint 506 ezer KKV működött, mely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70 százalékát teszi ki, míg a vállalkozások száma alapján több mint 99 százalékos lefedettségről beszélhetünk. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.

Hirdetés

A Deloitte Magyarország által feltörekvő középvállalatként definiált vállalkozások olyan dinamikusan növekedő cégek, melyek rangsorban a TOP500 legnagyobb vállalatot követik, és éves árbevételük meghaladja az 1 milliárd forintot – az elemzés alapján Magyarországon ma hozzávetőlegesen 7000-7300 ilyen vállalat működik.

A megkérdezett FKV-k 90 százaléka kedvezően ítéli meg a helyzetét, és közel 50 százalék a jövőre vonatkozóan is optimista. Ez abból fakad, hogy a válság már kevésbé érezteti a hatását a piacon, vagyis a vezetők inkább a növekedésre, mintsem a túlélésre koncentrálnak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő ügyfélszerzési stratégia kialakítása és a képzett munkaerő felkutatása és megtartása – részletezte Pádár Péter, a Deloitte feltörekvő középvállalatok üzletágának vezetője.

Egyedül megoldják a gondokat

A problématérkép alapján az érintett kis- és középvállalkozásoknak kiemelt fejlődési igényük – az általuk kiemelt jelentőséggel bíró területek közül – leginkább az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása iránt van. Ezeket nevezhetjük jelenleg a piac legégetőbb kihívásainak.

Elmondható, hogy a magyar FKV-k jellemzően önállóan néznek szembe a problémákkal, a többség (53 százalék) még mindig nem vesz igénybe külső szakértői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől, habár az egyértelműen indokolt lenne.

Amikor élnek a külső tanácsadó szakértelmével, akkor leggyakrabban a megfelelő munkaerő megtalálása érdekében alkalmaznak ügynökséget (29 százalék), de tréningre, szervezetfejlesztésre (18 százalék), valamint marketingkommunikációs célokra (13 százalék) vesznek igénybe külső segítséget.

Hiányzik a marketing

Ez utóbbi adat azért különösen fontos, mert a felmérésből kiderül, hogy a cégek 56 százaléka még weboldallal sem rendelkezik, a megkérdezettek 29 százaléka pedig semmilyen marketingtevékenységet nem végez.

Ez pedig az ügyfélszerzéssel, az ügyfélkezeléssel kapcsolatos egyik legnagyobb problémát jelenti: fogyasztói oldalról ugyanis felértékelődött a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe, a promóciók és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Online jelenlét és megfelelő pozícionálás híján azonban a cégek le- és kimaradhatnak a piaci versenyből, miközben a megkérdezettek 65 százalék-ának jelent gondot a piac árérzékenysége.

Rengeteg a családi biznisz

A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz, és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Azonban más kihívásokkal kell szembesülniük, mint egy hagyományos vállalatnak, ezek közül az egyik legfontosabb az utódlás kérdése.

A felmérés alapján a megkérdezett családi cégek közel 85 százaléka működik családi vezetés alatt, és közel harmaduknál merült fel az utódlás kérdése az elmúlt öt év alatt, míg több mint ötödük számít erre a következő fél évtized során. A családi vállalkozások 14 százaléka már nyitott arra, hogy a vezetői feladatokat ne családtag, hanem külső fél lássa el.

Kellenek az uniós pénzek a szektorba

Magyarország ugyan a mérsékelt innovátorok közé tartozik, de folyamatosan növekednek a vállalatok K+F ráfordításai. Az innovatív projektötletek azonban olykor nehezen jutnak külső finanszírozáshoz; ennek egyik fő oka a kisebb vállalatoknál jelentkező fedezethiány, illetve az, hogy az innovatív KKV-k és a finanszírozók nem minden esetben értik meg egymás szándékait, elvárásait.

A kisebb innovatív vállalatok piaci ismeretei és kapcsolatrendszerei is gyakran hiányosak, amit állami és nagyvállalati inkubációs és mentoring programok részben ellensúlyozni tudnának. Mindezen segíthet, hogy a 2014-20-as uniós időszak felhívásai többnyire megjelentek, a jövőben érdemi támogatást biztosítva az innováció ösztönzésére.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nagyot emelkedett a hosszú távú magyar kamatszint

Nagyot emelkedett a hosszú távú magyar kamatszint

A tavaly szakadatlanul zuhanó 10 éves magyar államkötvény hozam az elmúlt napokban megfordult és meredeken emelkedett. A tőzsdék közben tovább emelkednek, Amerikában teljes az őrület, Európa szelídebb, nálunk OTP van immár soha nem látott magasságokban, és néhány kisebb papír is igencsak kitesz magáért.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX41088.34+0.21%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön elégedett az idei nyugdíjemelés mértékével? (3%)