Egy hónap alatt 347 milliárd forinttal csökkent a külföldieknél levő forintban kibocsátott állampapírok állománya, január 27-e és február 27-e között 5012 milliárd forintról 4665 milliárd forintra. A változás még nem nevezhető túl nagynak és korántsem rendkívüli, hasonló történt például tavaly február-márciusban és július-augusztusban is (Lásd grafikonunkat.)
A csökkenés egy része ráadásul átértékelési különbözet lehet, amint arra nemrég rámutattunk, ugyanis közben a hozamok is emelkedtek, ami az árfolyamok esését jelenti. Ugyanakkor az ukrajnai hírekkel párhuzamosan most gyorsulni látszott a folyamat, meredekebbé vált a vonal. Valószínűleg vannak befektetők, akik az egész térségünket egyformán kezelik, és legalábbis elhalasztják vásárlásaikat, mások esetleg el is adtak. (Állampapír-lejáratok gyakorta vannak, elég, ha csak nem újítják meg a lejáró papírokat.) Az ország számára sok szempontból nem veszélytelen a szomszédjában kibontakozó feszültség, például az OTP számára sem.
Az is jól megfigyelhető, hogy középtávon a külföldiek állampapír-állományának csökkenése együtt jár a forint gyengülésével. Amikor fizetőeszközünk gyengül (a narancs vagy piros vonal emelkedik), akkor előbb-utóbb az állomány mérséklődik (kék vonalak), és fordítva. A forint túlzott gyengülését a jelek szerint azért is érdemes megakadályozni, mert vele párhozamosan fennakadások jelentkezhetnek az állampapírok értékesítésében, amelyeknek továbbra is fontos vevői a külföldiek.
Jelentkezhetnek, de nem biztos, hogy fognak: egyelőre a kincstárjegy-aukciókon rendre nagy, százmilliárdos nagyságrendű keresletet regisztrálnak hétről hétre. (Tudósításaink itt olvashatók a legutóbbi hétfői, csütörtöki és keddi aukciókról.)
Az orosz elnök szerint meggyőző választ fognak adni. 
