Az OTP részvényének árfolyama hétfőn újabb mélyrepülést mutatott be, a nap elején 3600 forint alatt is járt, aminek nagyrészt az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek fokozódása lehetett az oka. Mégis, mennyit veszíthet az OTP a keleti szomszédainknál, van-e ok ekkora pánikra?
Tizede sincs a súlya
Első ránézésre úgy tűnik, nincsen, illetve már beépülhetett az árfolyamba az esetleges veszteség. Az OTP Ukrajna ugyanis, akár saját tőkéjét, akár nyereségét, akár összbevételeit nézzük, „csak” 8-9 százalékát teszi ki az OTP-csoportnak, ezt ábrázolja grafikonunk (Mérlegfőösszegének aránya még kisebb.) A részvény pedig eléggé sokat esett mostanában, persze attól függ, honnét, mely időponttól nézzük. Február elejétől végéig például négy százalékot, hétfőn kora délutánig pedig újabb hatot, tehát meg is van az ukrán kitettség?
A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, a grafikon kissé csalóka, mert az OTP az ukrán leány esetleges teljes és totális csődje esetén sem csak az annak megvásárlására, feltőkésítésére fordított összegeket veszítené el. Az ukrán bank betétállománya ugyanis jóval alacsonyabb, mint az általa nyújtott hiteleké, a többi forrás, a hitelek egy része mögött az OTP-csoport kölcsöne áll. Így áttételesen a magyar – szlovák, orosz, horvát stb. – betétesek, a részvényesek pénze is.
Az orosz kitettség sem kismiska
Hogy mennyi pontosan az OTP ukrajnai kitettsége, azt nem tudni, többféle szám lelhető fel, de az megnyugtató, hogy mindegyik jóval kisebb, mint az OTP 1524 milliárd forint feletti tavaly szeptemberi összes saját tőkéje. Az Erste Bróker hétfő délelőtti hírlevele például ezt írta arról, miért esik az OTP részvénye:
„A részvényenként cirka 1200 forint ukrán, és mintegy 800 forint orosz kitettség miatt. Persze fontos megjegyezni, hogy még negatív forgatókönyvek esetén is ezen kitettségeknek csak kis része veszhet el szerintünk. Mindenesetre a bizonytalanság arra jó, hogy mélybe küldje az OTP részvényét. A technikai formáció csúnya, a támaszt réssel átugrotta az árfolyam, és a következő támasz szintek 3500 és 3300 forintnál vannak. Az utóbbi esetén már cirka 1000 forint árazódna be a teljes becsült kitettségből.”
Tavaly csökkent az anyavállalati finanszírozás
A Tőzsdefórum Gyurcsik Attilára, a Concorde vezető elemzőjére hivatkozva azt írta február végén, hogy „a magyar lakossági bank nettó kitettsége (tőke + finanszírozás) Ukrajnában 360 milliárd forintnak felel meg”. Ennek árfolyamhatását 1300 forintra becsülték részvényenként.
A Portfólió 2012 végére 300 milliárd, 2013 első félévének végére 400 milliárd forint körüli ukrán kitettséget kalkulált. A bank tavalyi háromnegyed éves gyorsjelentésében nincs adat a kitettségről, de van utalás arra, hogy a harmadik negyedévben csökkent az anyabanki finanszírozás értéke 1,1 milliárd hrivnyával.
Harmadával drágulhat a törlesztés
Ukrajnában a hitelek kétharmada-háromnegyede devizahitel, így a hitelfelvevők nagy bajban vannak. Az utóbbi hetekben a hrivnya értékének negyedét veszítette el, avagy másik oldalról, a devizák árfolyama felment majdnem harmadával, például az euró 11 hrivnya/euró környékéről 14,5 hrivnya/euróra.
Érdemes arra is gondolni, hogy az OTP ukrajnai üzletágának problémái korántsem új keletűek, már ősszel és még korábban is sok szó esett róluk. A bank folyamatosan képezett céltartalékokat a rossz hitelekre. Így a régóta gyengélkedő részvény árfolyamába már sok beépülhetett a rossz hírekből korábban is. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató mindenesetre jól tette, hogy tavaly júliusban eladott.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza pénteken Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését, amelyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. 
