7p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Húsz évvel az EU-csatlakozás után térségünk országai egyre aktívabbak a nemzetközi diplomáciában és egyre sikeresebbek gazdaságilag. Egyes tagállamok belpolitikai fejleményei azonban aggodalomra adnak okot. Az ukrajnai háború új lendületet ad a bővítés kérdésének. Káncz Csaba jegyzete.

Hszi Csin-ping kínai elnök és 400 fős delegációja csütörtökön a magyar miniszterelnökkel tölti az Európa-napot. Ennél érzékletesebb szimbolikus üzenetet nem is lehetne találni arra vonatkozóan, hogy Budapest és Brüsszel között megroppant a viszony, 20 évvel hazánk EU-csatlakozása után. 

Hány zászló fér még el ezek mellett?
Hány zászló fér még el ezek mellett?
Fotó: Ralf Roletschek

Idén május 1-jén ünnepeltük az EU bővítésének 20. évfordulóját, amikor 75 millió lakossal - közel 20 százalékkal nőtt az EU népessége és 8,9 százalékkal a GDP-je. A 10 országhoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária, amelyek kevésbé voltak felkészültek. A bővítés geopolitikai jelentőségét mutatja, hogy ezen 12 országból nyolc Oroszországgal, vagy Ukrajnával határos.

Új bizalom

És a térség országai mára egyre aktívabbak a nemzetközi diplomáciában. Februárban a Cseh Köztársaság széles körben elismerésre találó kezdeményezést indított az EU-n kívülről származó lőszerek megvásárlására és Kijevbe szállítására. Klaus Iohannis román elnök jelöltje a NATO-főtitkári versenyfutásnak. 

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis még a legnagyobb amerikai TV-csatornákon is kiállt Ukrajna ügye mellett. Tavaly Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig fölvetette egy közös kötvénykibocsátás ötletét az európai védelmi ipar megerősítése érdekében - ez a terv azóta is élénk vizsgálat tárgyát képezi.

A legutóbbi, március közepén tartott Európai Csúcstalálkozó alkalmával a 46 éves Kallas a „Les Echosnak” kifejtette, hogyan látja magát a kollégáihoz képest: "Diplomáciai téren az idősebb tanácsadók azt javasolják, hogy kövessem a nagy tagállamokat. Én azonban ahhoz a generációhoz tartozom, amely számára elég régóta vagyunk az Unióban ahhoz, hogy egyenrangú félként kezeljenek bennünket"."

Gazdasági siker

Kallas, Sim Kallas volt miniszterelnök lánya mégis elégedett az elmúlt évek fejlődésével: "Hallgatnak ránk, és tekintettel a méretünkre, ennek nagy jelentőséget tulajdonítok". Holott Észtország lakossága csupán 1,3 millió fő, ami az egész EU 0,3 százalékát teszi ki.

Az EU10 új befolyásának egy része a legtöbb ország gyors gazdasági felzárkózásának köszönhető. A GDP-adatok a „nagy bumm” sikertörténetét mesélik el. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a Cseh Köztársaság az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva elérte az uniós átlag 91 százalékát. A PIE Intézet számításai szerint Lengyelország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva most 40 százalékkal magasabb, mint amennyi a csatlakozás nélkül lett volna.

Ezek az országok azért teljesítettek ilyen jól, mert az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem terén is magasan állnak. Ez vonzza a külföldi befektetéseket, amelyek nemcsak munkahelyeket, hanem vezetői készségeket és új vállalati kultúrát is hoznak magukkal.

Az érem másik oldala

 

A gazdasági eredményekkel ellentétben a 2004-es bővítés politikai eredménye meglehetősen kiábrándító, hiszen néhány tagállamban a jogállamiság súlyos megsértése tapasztalható. A magyar miniszterelnöknek - az illiberalizmus teoretikusának - sikerült Magyarországot kvázi-autokráciává alakítania. Robert Fico, aki tavaly tért vissza Szlovákia élére, úgy tűnik, kísértést érez arra, hogy szomszédja nyomdokaiba lépjen, még ha nem is támaszkodhat a parlamenti "szupertöbbségre", mint Orbán.

A stabilitás illúziói

Lengyelországban a 2015 és 2023 között hatalmon lévő Jog és Igazságosság párt (PiS) Európa-ellenes nacionalista ideológiát alakított ki. 2021-ben még az európai jog elsőbbségét is kétségbe vonta. Az új miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke, aki tavaly decemberben megbuktatta a Morawiecki-kormányt, a PiS autokrata rendszerének felbomlasztásán fáradozik.

2004-ben senki sem gondolt ilyen demokratikus visszalépésekre. Akkoriban, 15 évvel a berlini fal leomlása után a régi tagállamok abban az illúzióban éltek, hogy egy olyan általános stabilizáció felé haladnak, amely egyetlen - a biztonságot, a nyitott kereskedelmet és a demokráciát szinergikusan ötvöző - modellen alapul.

Egy rosszul felfegyverzett Unió

A kor optimizmusától (az euró bevezetése, az "alkotmány" előkészítése) vezérelve az EU 2004-ben úgy vágott bele az új bővítésbe, hogy nagyon kevés eszköze volt a hibák szankcionálására. Lényegében csupán az EU-Szerződés 7. cikkével tudott élni, amely elméletileg felfüggeszti a blokk alapvető értékeivel ellentétes fővárosok szavazati jogát.

A 7. cikket 2017-ben Lengyelországgal, 2018-ban pedig Magyarországgal szemben hajtották végre. De nincs átütő ereje, mert a szankciókhoz egyhangú döntésre van szükség a Tanácsban, természetesen az érintett ország kivételével. Általános a vélemény, hogy lehetővé kellene tenni a minősített többségi szavazás alkalmazását.

Az elmúlt években az európai strukturális alapokra vonatkozó feltételességi mechanizmusokat fejlesztették ki az Unió arzenáljának megerősítése érdekében. Először is a nagyszabású, a Covid-járvány utáni helyreállítási terv részeként. Majd egy 2020-as rendeletben, amely az uniós költségvetés védelme érdekében általános feltételességi rendszert határoz meg. A Bizottság ezt először 2022-ben alkalmazta Magyarországgal szemben. 2020 óta Brüsszel éves jelentést is közzétesz a jogállamiságról, amely elrettentőleg hathat a visszaélésre hajlamos fővárosok számára.

Új tagjelöltek

Az elmúlt évek szerencsétlen tapasztalatai elgondolkodtatóak a következő bővítési körre nézve. Jelenleg nem kevesebb, mint kilenc ország kopogtat az európai klub ajtaján: a háború sújtotta Ukrajna, az orosz hibrid hadviselés célpontjaiként Moldova és Grúzia, valamint a hat nyugat-balkáni állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia).

Jelenleg mindegyik nyugat-balkáni állam kormányzási problémákkal küzd. Ami nem véletlen, hiszen 20 éven át húzta a mézesmadzagot a Bizottság vezetőik orra előtt, így valójában kevés ösztönzést kaptak a reformokra.

Új lendület

Az ukrajnai háború azonban új lendületet adott. A 27-ek most már nem tartják bölcs dolognak, hogy ezeket a szomszédos országokat az Unión kívül hagyják. Von der Leyen tavalyi évértékelő beszédében már nyíltan geopolitikai unióként mutatta be az EU-t, amely proaktív megközelítést alkalmaz az új tagok felvételére. Az EU-csatlakozás „érdemeken alapuló” elve továbbra is érvényesül, de lényeges perspektívaváltás történt.

Von der Leyen a további bővítést már a teljes EU számára tekinti a „siker katalizátorának”  - ahelyett, hogy az új tagországok számára nyújtott előnyökre összpontosítana. Most egy „egy szabad, demokratikus és virágzó EU-ban képzel el több, mint 500 millió embert”. Von der Leyen láthatóan el akar távolodni attól az elképzeléstől, miszerint több tagállam bevonása a nemzetek közötti integráció felhígulását hozza magával. Beszédében párhuzamot vont a 2004-es nagy konjunkturális bővítéssel, amely egyszerre 10 új tagállamot vont be.

Emlékeztette hallgatóságát, hogy azt a napot az „Európai Üdvözlés Napjának” nevezték, és megígérte az EP képviselőinek, hogy még lesznek ilyen jeles napok. Hangsúlyozta: a blokk nem engedheti meg magának, hogy megvárja, amíg az EU-szerződés módosítása több mint 30 nemzetből álló „csapattá” válik, és arra buzdította hallgatóságát, gondolkodjon el azon, hogyan valósítható meg a bővítés anélkül, hogy ez a hosszadalmas folyamat teljesen befejeződne. Jelezve Európa készségét azt mondta, hogy „ismét nagyban kell gondolkodni és saját sorsunkat megírni”, s „bővítés előtti politikai áttekintések sorozatát” jelentette be, amely jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest.

Többéves szünet után tehát a bővítési politika ismét az EU napirendjére került. Az új tagországok felvétele már nem távoli álom, hanem kiemelkedő és aktuális törekvés.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Donald Trump döntött: miniszter lesz Elon Musk
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 06:30
Elon Musk és Vivek Ramaswamy üzletembereket jelölte a kormányzati hatékonyságért felelős új amerikai minisztérium vezetésére Donald Trump leendő elnök kedden.
Nemzetközi Donald Trump a célkeresztjébe vette Kínát
Káncz Csaba | 2024. november 13. 05:43
Mind Michael Waltz, mind Marco Rubio kiemelkedő Kína-héjának számít Washingtonban. Rubio Kínát az Egyesült Államok legerősebb ellenfelének nevezi, célja a haditengerészet megerősítése. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Oroszországban pénzbírsággal büntetik a gyermekvállalást ellenzőket
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 19:17
Megszavazta az úgynevezett childfree (gyerekmentességi) ideológia nyilvános propagálását tiltó törvénymódosítás-tervezeteket kedden második és harmadik, végső olvasatban kedden az orosz parlament alsóháza.
Nemzetközi Kína és Japán születési válsága: okok és következmények
Káncz Csaba | 2024. november 12. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal Kelet-Ázsia két óriásának születési válságát vesszük górcső alá. Ez a drámai fejlemény súlyos kérdéseket vet fel a szociális rendszereik fenntarthatóságával és gazdaságaik stabilitásával kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Ez vár az ukrán kikötőkre Kijev szerint
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 17:22
Az orosz támadások ellenére felújítják korábbi elképzelésüket.
Nemzetközi Mire készül Donald Trump, Orbán Viktor és a pápa?
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 16:37
Mit támogat Ferenc pápa és mit nem, ha Ukrajnáról van szó? 
Nemzetközi Lesz mit megmagyarázni az Orbán-kormánynak
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 16:22
Magyarországon a legdrágább az áram egész Európában.
Nemzetközi Leleplezték a valaha volt legnagyobb internetes csalást
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 15:34
A közösségi médián valaha elkövetett legnagyobb összegű befektetési csalás vádjával vettek őrizetbe Japánban egy kínai állampolgárt. 
Nemzetközi A finn főváros kicsavarja a helyi stadiont az oroszok kezéből
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 15:13
Helsinki városa kezdeményezni fogja a finn főváros legnagyobb sport- és rendezvényarénájának kényszerű átvételét a szankciókkal sújtott orosz tulajdonosaitól – közölte a város vezetése.
Nemzetközi Orbán Viktor amerikai rajongóját megint nagyon megverték
Kollár Dóra | 2024. november 12. 14:53
A Budapesten is többször megfordult republikánus jelölt nem kellett a választóknak.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG