7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Húsz évvel az EU-csatlakozás után térségünk országai egyre aktívabbak a nemzetközi diplomáciában és egyre sikeresebbek gazdaságilag. Egyes tagállamok belpolitikai fejleményei azonban aggodalomra adnak okot. Az ukrajnai háború új lendületet ad a bővítés kérdésének. Káncz Csaba jegyzete.

Hszi Csin-ping kínai elnök és 400 fős delegációja csütörtökön a magyar miniszterelnökkel tölti az Európa-napot. Ennél érzékletesebb szimbolikus üzenetet nem is lehetne találni arra vonatkozóan, hogy Budapest és Brüsszel között megroppant a viszony, 20 évvel hazánk EU-csatlakozása után. 

Hány zászló fér még el ezek mellett?
Hány zászló fér még el ezek mellett?
Fotó: Ralf Roletschek

Idén május 1-jén ünnepeltük az EU bővítésének 20. évfordulóját, amikor 75 millió lakossal - közel 20 százalékkal nőtt az EU népessége és 8,9 százalékkal a GDP-je. A 10 országhoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária, amelyek kevésbé voltak felkészültek. A bővítés geopolitikai jelentőségét mutatja, hogy ezen 12 országból nyolc Oroszországgal, vagy Ukrajnával határos.

Új bizalom

És a térség országai mára egyre aktívabbak a nemzetközi diplomáciában. Februárban a Cseh Köztársaság széles körben elismerésre találó kezdeményezést indított az EU-n kívülről származó lőszerek megvásárlására és Kijevbe szállítására. Klaus Iohannis román elnök jelöltje a NATO-főtitkári versenyfutásnak. 

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis még a legnagyobb amerikai TV-csatornákon is kiállt Ukrajna ügye mellett. Tavaly Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig fölvetette egy közös kötvénykibocsátás ötletét az európai védelmi ipar megerősítése érdekében - ez a terv azóta is élénk vizsgálat tárgyát képezi.

A legutóbbi, március közepén tartott Európai Csúcstalálkozó alkalmával a 46 éves Kallas a „Les Echosnak” kifejtette, hogyan látja magát a kollégáihoz képest: "Diplomáciai téren az idősebb tanácsadók azt javasolják, hogy kövessem a nagy tagállamokat. Én azonban ahhoz a generációhoz tartozom, amely számára elég régóta vagyunk az Unióban ahhoz, hogy egyenrangú félként kezeljenek bennünket"."

Gazdasági siker

Kallas, Sim Kallas volt miniszterelnök lánya mégis elégedett az elmúlt évek fejlődésével: "Hallgatnak ránk, és tekintettel a méretünkre, ennek nagy jelentőséget tulajdonítok". Holott Észtország lakossága csupán 1,3 millió fő, ami az egész EU 0,3 százalékát teszi ki.

Az EU10 új befolyásának egy része a legtöbb ország gyors gazdasági felzárkózásának köszönhető. A GDP-adatok a „nagy bumm” sikertörténetét mesélik el. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a Cseh Köztársaság az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva elérte az uniós átlag 91 százalékát. A PIE Intézet számításai szerint Lengyelország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva most 40 százalékkal magasabb, mint amennyi a csatlakozás nélkül lett volna.

Ezek az országok azért teljesítettek ilyen jól, mert az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem terén is magasan állnak. Ez vonzza a külföldi befektetéseket, amelyek nemcsak munkahelyeket, hanem vezetői készségeket és új vállalati kultúrát is hoznak magukkal.

Az érem másik oldala

 

A gazdasági eredményekkel ellentétben a 2004-es bővítés politikai eredménye meglehetősen kiábrándító, hiszen néhány tagállamban a jogállamiság súlyos megsértése tapasztalható. A magyar miniszterelnöknek - az illiberalizmus teoretikusának - sikerült Magyarországot kvázi-autokráciává alakítania. Robert Fico, aki tavaly tért vissza Szlovákia élére, úgy tűnik, kísértést érez arra, hogy szomszédja nyomdokaiba lépjen, még ha nem is támaszkodhat a parlamenti "szupertöbbségre", mint Orbán.

A stabilitás illúziói

Lengyelországban a 2015 és 2023 között hatalmon lévő Jog és Igazságosság párt (PiS) Európa-ellenes nacionalista ideológiát alakított ki. 2021-ben még az európai jog elsőbbségét is kétségbe vonta. Az új miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke, aki tavaly decemberben megbuktatta a Morawiecki-kormányt, a PiS autokrata rendszerének felbomlasztásán fáradozik.

2004-ben senki sem gondolt ilyen demokratikus visszalépésekre. Akkoriban, 15 évvel a berlini fal leomlása után a régi tagállamok abban az illúzióban éltek, hogy egy olyan általános stabilizáció felé haladnak, amely egyetlen - a biztonságot, a nyitott kereskedelmet és a demokráciát szinergikusan ötvöző - modellen alapul.

Egy rosszul felfegyverzett Unió

A kor optimizmusától (az euró bevezetése, az "alkotmány" előkészítése) vezérelve az EU 2004-ben úgy vágott bele az új bővítésbe, hogy nagyon kevés eszköze volt a hibák szankcionálására. Lényegében csupán az EU-Szerződés 7. cikkével tudott élni, amely elméletileg felfüggeszti a blokk alapvető értékeivel ellentétes fővárosok szavazati jogát.

A 7. cikket 2017-ben Lengyelországgal, 2018-ban pedig Magyarországgal szemben hajtották végre. De nincs átütő ereje, mert a szankciókhoz egyhangú döntésre van szükség a Tanácsban, természetesen az érintett ország kivételével. Általános a vélemény, hogy lehetővé kellene tenni a minősített többségi szavazás alkalmazását.

Az elmúlt években az európai strukturális alapokra vonatkozó feltételességi mechanizmusokat fejlesztették ki az Unió arzenáljának megerősítése érdekében. Először is a nagyszabású, a Covid-járvány utáni helyreállítási terv részeként. Majd egy 2020-as rendeletben, amely az uniós költségvetés védelme érdekében általános feltételességi rendszert határoz meg. A Bizottság ezt először 2022-ben alkalmazta Magyarországgal szemben. 2020 óta Brüsszel éves jelentést is közzétesz a jogállamiságról, amely elrettentőleg hathat a visszaélésre hajlamos fővárosok számára.

Új tagjelöltek

Az elmúlt évek szerencsétlen tapasztalatai elgondolkodtatóak a következő bővítési körre nézve. Jelenleg nem kevesebb, mint kilenc ország kopogtat az európai klub ajtaján: a háború sújtotta Ukrajna, az orosz hibrid hadviselés célpontjaiként Moldova és Grúzia, valamint a hat nyugat-balkáni állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia).

Jelenleg mindegyik nyugat-balkáni állam kormányzási problémákkal küzd. Ami nem véletlen, hiszen 20 éven át húzta a mézesmadzagot a Bizottság vezetőik orra előtt, így valójában kevés ösztönzést kaptak a reformokra.

Új lendület

Az ukrajnai háború azonban új lendületet adott. A 27-ek most már nem tartják bölcs dolognak, hogy ezeket a szomszédos országokat az Unión kívül hagyják. Von der Leyen tavalyi évértékelő beszédében már nyíltan geopolitikai unióként mutatta be az EU-t, amely proaktív megközelítést alkalmaz az új tagok felvételére. Az EU-csatlakozás „érdemeken alapuló” elve továbbra is érvényesül, de lényeges perspektívaváltás történt.

Von der Leyen a további bővítést már a teljes EU számára tekinti a „siker katalizátorának”  - ahelyett, hogy az új tagországok számára nyújtott előnyökre összpontosítana. Most egy „egy szabad, demokratikus és virágzó EU-ban képzel el több, mint 500 millió embert”. Von der Leyen láthatóan el akar távolodni attól az elképzeléstől, miszerint több tagállam bevonása a nemzetek közötti integráció felhígulását hozza magával. Beszédében párhuzamot vont a 2004-es nagy konjunkturális bővítéssel, amely egyszerre 10 új tagállamot vont be.

Emlékeztette hallgatóságát, hogy azt a napot az „Európai Üdvözlés Napjának” nevezték, és megígérte az EP képviselőinek, hogy még lesznek ilyen jeles napok. Hangsúlyozta: a blokk nem engedheti meg magának, hogy megvárja, amíg az EU-szerződés módosítása több mint 30 nemzetből álló „csapattá” válik, és arra buzdította hallgatóságát, gondolkodjon el azon, hogyan valósítható meg a bővítés anélkül, hogy ez a hosszadalmas folyamat teljesen befejeződne. Jelezve Európa készségét azt mondta, hogy „ismét nagyban kell gondolkodni és saját sorsunkat megírni”, s „bővítés előtti politikai áttekintések sorozatát” jelentette be, amely jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest.

Többéves szünet után tehát a bővítési politika ismét az EU napirendjére került. Az új tagországok felvétele már nem távoli álom, hanem kiemelkedő és aktuális törekvés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
Nemzetközi Új szankciós hivatal kezdte meg a működését az Európai Unióban
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:09
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes „életciklusát” illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG