Folyamatosan zajlik az ötletelés uniós berkekben, hogy miként, és főleg miből lehetne felfuttatni az európai védelmi ipart, valamint Ukrajna háborús erőfeszítéseit tovább segíteni. Ennek egyik lehetséges útjaként már régóta szemeznek egyes uniós vezetők a befagyasztott orosz vagyon ilyen célra történő felhasználásával, csakhogy ebben két év után is csak annyira jutottak, hogy arról folynak a tárgyalások, vajon a mintegy 210 milliárd eurónyi, uniós bankokban tartott orosz vagyon kamatait ki lehet-e utalni Ukrajnának. Ez nem lenne elhanyagolható összeg, nagyjából évi 3 milliárd eurót jelentene, azonban az ukrán háború költségeihez képest aprópénznek számítana.
Azonban van az Unió farzsebében egy igencsak kitömött pénztárca, amelynek tartalmával nem igazán tudnak mit kezdeni. Ez az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vészhelyzeti mentőalapja. Az ESM-et 2012 szeptemberében hozták létre, és eredeti célja az, hogy adott esetben „hatékony és állandó tűzfalat” képezzen az eurózónához tartozó tagállamok számára pénzügyi krízishelyzet esetén, és az elkülönített alapból megfelelő feltételek és garanciák mellett kedvezményes hiteleket nyújthasson államoknak, illetve adott esetben akár bankoknak is.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Az alapban jelenleg mintegy 422 milliárd euró van, és amióta 2014 környékén közel 300 milliárdnyi hitelt osztogattak belőle szét Görogország, Írország, Portugália és Ciprus megrendült gazdaságainak megtámasztására, illetve spanyol bankoknak, nem igazán használják semmire, olvashatjuk a Politico cikkében.
Cél kell a pénznek
Nem most került először elő, hogy az ESM-nek valamilyen új feladatot kellene adni, de eddig nem sikerült olyan megoldást találni, amelyet minden tagállam elfogadott volna. Most azonban erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az ESM alapjában összegyűjtött pénzt valamilyen formában Ukrajna megsegítésére kellene felhasználni. Ez ölthetné azt a formát, hogy az alapból is finanszírozzák Ukrajna újjáépítését, európai védelmi ipari beruházásokat, de akár azt is, hogy az Ukrajnának segítő, illetve a háború hatásai által kedvezőtlenebbül érintett uniós országok kapnak kedvezményes hiteleket az alap felhasználásával.
Abban nagyjából egyetértés van az uniós vezetők között – leszámítva természetesen Orbán Viktort, és talán Robert Fico szlovák kormányfőt –, hogy azonnal és jelentős mértékben fel kellene pörgetni az uniós védelmi ipart, csakhogy ez igencsak drága dolog. Márpedig az uniós fegyvergyártó magáncégek részben előre kifizetett, hosszútávú megrendelések nélkül csak óvatosan és lassan fogják bővíteni kapacitásaikat. Ez pedig késő lehet Ukrajnának, különösen akkor, ha ősszel az Egyesült Államokban Donald Trump nyeri az elnökválasztást, és előzetes ígéreteinek megfelelően megszünteti vagy legalábbis jelentősen visszavágja Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását.
Igen ám, de éppen egyik uniós tagállamot sem veti fel a pénz, és a védelmi kiadások drasztikus növelése sem tagállami szinten, sem a közös költségvetés terhére nem egyszerű feladat. Ezért aztán különösen csábító a lehetőség, hogy olyan pénzből finanszírozzák mindezt, ami már megvan, és éppen nem nagyon kell semmire.
Tárgyalni fognak róla
Ahogy azonban más kérdésekben, ebben sincs egyetértés a tagállamok között. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, az Unió jövőjéről (is) szóló beszédében utalt arra, hogy az ESM-t számos területen lehetne felhasználni – de nem emelte ki ezek közül a védelmi célú kiadásokat. A korábbi olasz pénzügyminiszter, Enrico Letta egy áprilisi, az uniós vezetők elé terjesztett jelentésében azt javasolta, hogy az alap felhasználásával akár az egyes tagállami GDP-k két százalékát is elérő mennyiségben lehetne kedvezményes hiteleket biztosítani védelmi és biztonsági célokra.
Várhatóan az átalakítás támogatói között lehet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. Olaszországban nem igazán népszerű az ESM, miután az ország pénzügyi nehézségei közepette az alap forrásaihoz való hozzáférést kemény megszorító intézkedésekhez kötötték. Olaszország tavaly megvétózta azt a javaslatot, amely értelmében pénzintézetek kimentésére is fel lehetett volna használni az alapot, de idén januárban Meloni azt mondta, hogy az olasz vétó
„lehetőséget kínálhat arra, hogy ezt az eszközt valami hatékonyabbá alakítsuk át”.
A Politico információi szerint a dolgok jelenlegi állása szerint Franciaország és a balti államok lehetnének az élharcosai az ESM ilyen átalakításának, azonban vannak olyan tagállamok is, amelyek kitartanának az ESM eredeti céljai mellett, és továbbra is megőriznék az alapot nehezebb időkre.
Az ESM igazgatója, az egykori luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna mindenesetre nem zárkózik el a dolog elől, februárban például arról beszélt, hogy az alapot fel kéne használni azon államok megsegítésére, amelyeket a legsúlyosabban érint az orosz agresszió.
„Ha országoknak pénzügyi nehézségei vannak, esetleg elveszthetnék hozzáférésüket a nemzetközi pénzpiacokhoz az Ukrajnában zajló háború miatt, akkor meg kell vizsgálnunk… hogyan tehetnénk ezt meg”
- mondta.
Az ESM céljainak megváltoztatásához az eurózónához tartozó 20 tagállam pénzügyminisztereinek egyhangú döntése szükséges, akik júniusban ülnek össze legközelebb. Gramegna ezen az ülésen bemutat egy jelentést, amely alapját képezheti a további megbeszéléseknek. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is azt tervezi, hogy előáll javaslatokkal, amelyek az Unió védelmi képességeinek növelését célozzák.
A magyar kormánynak tehát közvetlenül nem lesz ráhatása arra, mi is történik ezzel a bő 400 milliárd eurós alappal, az azonban biztos, hogy Orbán Viktorék nem fogják jó néven venni, ha ezt akár közvetett, akár közvetlen formában Ukrajna megsegítésére, pláne Ukrajnának szánt fegyverek gyártásának finanszírozására fordítják. A magyar vezetés már eddig is azzal vádolta „Brüsszelt”, hogy a Magyarországnak járó, ám jogállamisági kifogások miatt befagyasztott uniós forrásokat Ukrajnába küldte.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
