6p

Ott pihen többszáz milliárd euró egy közös alapban, amit nem nagyon használ most semmire az Európai Unió, miközben rengeteg pénz kellene Ukrajnának, illetve az uniós védelmi iparnak. A megoldás adja magát, de nem mindenki fog ebbe beleegyezni, viszont a magyar kormánynak például nincs is közvetlen beleszólása a kérdésbe.

Folyamatosan zajlik az ötletelés uniós berkekben, hogy miként, és főleg miből lehetne felfuttatni az európai védelmi ipart, valamint Ukrajna háborús erőfeszítéseit tovább segíteni. Ennek egyik lehetséges útjaként már régóta szemeznek egyes uniós vezetők a befagyasztott orosz vagyon ilyen célra történő felhasználásával, csakhogy ebben két év után is csak annyira jutottak, hogy arról folynak a tárgyalások, vajon a mintegy 210 milliárd eurónyi, uniós bankokban tartott orosz vagyon kamatait ki lehet-e utalni Ukrajnának. Ez nem lenne elhanyagolható összeg, nagyjából évi 3 milliárd eurót jelentene, azonban az ukrán háború költségeihez képest aprópénznek számítana.

Azonban van az Unió farzsebében egy igencsak kitömött pénztárca, amelynek tartalmával nem igazán tudnak mit kezdeni. Ez az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vészhelyzeti mentőalapja. Az ESM-et 2012 szeptemberében hozták létre, és eredeti célja az, hogy adott esetben „hatékony és állandó tűzfalat” képezzen az eurózónához tartozó tagállamok számára pénzügyi krízishelyzet esetén, és az elkülönített alapból megfelelő feltételek és garanciák mellett kedvezményes hiteleket nyújthasson államoknak, illetve adott esetben akár bankoknak is.

Biztosan nem lesz ilyen vidám a hangulat, ha Macron vezetésével elkezdik az ESM-pénzből finanszírozni az európai fegyverkezést (képünk a 2024 áprilisi uniós csúcson készült)
Biztosan nem lesz ilyen vidám a hangulat, ha Macron vezetésével elkezdik az ESM-pénzből finanszírozni az európai fegyverkezést (képünk a 2024 áprilisi uniós csúcson készült)
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az alapban jelenleg mintegy 422 milliárd euró van, és amióta 2014 környékén közel 300 milliárdnyi hitelt osztogattak belőle szét Görogország, Írország, Portugália és Ciprus megrendült gazdaságainak megtámasztására, illetve spanyol bankoknak, nem igazán használják semmire, olvashatjuk a Politico cikkében.

Cél kell a pénznek

Nem most került először elő, hogy az ESM-nek valamilyen új feladatot kellene adni, de eddig nem sikerült olyan megoldást találni, amelyet minden tagállam elfogadott volna. Most azonban erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az ESM alapjában összegyűjtött pénzt valamilyen formában Ukrajna megsegítésére kellene felhasználni. Ez ölthetné azt a formát, hogy az alapból is finanszírozzák Ukrajna újjáépítését, európai védelmi ipari beruházásokat, de akár azt is, hogy az Ukrajnának segítő, illetve a háború hatásai által kedvezőtlenebbül érintett uniós országok kapnak kedvezményes hiteleket az alap felhasználásával.

Abban nagyjából egyetértés van az uniós vezetők között – leszámítva természetesen Orbán Viktort, és talán Robert Fico szlovák kormányfőt –, hogy azonnal és jelentős mértékben fel kellene pörgetni az uniós védelmi ipart, csakhogy ez igencsak drága dolog. Márpedig az uniós fegyvergyártó magáncégek részben előre kifizetett, hosszútávú megrendelések nélkül csak óvatosan és lassan fogják bővíteni kapacitásaikat. Ez pedig késő lehet Ukrajnának, különösen akkor, ha ősszel az Egyesült Államokban Donald Trump nyeri az elnökválasztást, és előzetes ígéreteinek megfelelően megszünteti vagy legalábbis jelentősen visszavágja Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását.

Igen ám, de éppen egyik uniós tagállamot sem veti fel a pénz, és a védelmi kiadások drasztikus növelése sem tagállami szinten, sem a közös költségvetés terhére nem egyszerű feladat. Ezért aztán különösen csábító a lehetőség, hogy olyan pénzből finanszírozzák mindezt, ami már megvan, és éppen nem nagyon kell semmire.

Tárgyalni fognak róla

Ahogy azonban más kérdésekben, ebben sincs egyetértés a tagállamok között. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, az Unió jövőjéről (is) szóló beszédében utalt arra, hogy az ESM-t számos területen lehetne felhasználni – de nem emelte ki ezek közül a védelmi célú kiadásokat. A korábbi olasz pénzügyminiszter, Enrico Letta egy áprilisi, az uniós vezetők elé terjesztett jelentésében azt javasolta, hogy az alap felhasználásával akár az egyes tagállami GDP-k két százalékát is elérő mennyiségben lehetne kedvezményes hiteleket biztosítani védelmi és biztonsági célokra.

Várhatóan az átalakítás támogatói között lehet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. Olaszországban nem igazán népszerű az ESM, miután az ország pénzügyi nehézségei közepette az alap forrásaihoz való hozzáférést kemény megszorító intézkedésekhez kötötték. Olaszország tavaly megvétózta azt a javaslatot, amely értelmében pénzintézetek kimentésére is fel lehetett volna használni az alapot, de idén januárban Meloni azt mondta, hogy az olasz vétó

„lehetőséget kínálhat arra, hogy ezt az eszközt valami hatékonyabbá alakítsuk át”.

A Politico információi szerint a dolgok jelenlegi állása szerint Franciaország és a balti államok lehetnének az élharcosai az ESM ilyen átalakításának, azonban vannak olyan tagállamok is, amelyek kitartanának az ESM eredeti céljai mellett, és továbbra is megőriznék az alapot nehezebb időkre.

Az ESM igazgatója, az egykori luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna mindenesetre nem zárkózik el a dolog elől, februárban például arról beszélt, hogy az alapot fel kéne használni azon államok megsegítésére, amelyeket a legsúlyosabban érint az orosz agresszió.

„Ha országoknak pénzügyi nehézségei vannak, esetleg elveszthetnék hozzáférésüket a nemzetközi pénzpiacokhoz az Ukrajnában zajló háború miatt, akkor meg kell vizsgálnunk… hogyan tehetnénk ezt meg”

- mondta.

Az ESM céljainak megváltoztatásához az eurózónához tartozó 20 tagállam pénzügyminisztereinek egyhangú döntése szükséges, akik júniusban ülnek össze legközelebb. Gramegna ezen az ülésen bemutat egy jelentést, amely alapját képezheti a további megbeszéléseknek. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is azt tervezi, hogy előáll javaslatokkal, amelyek az Unió védelmi képességeinek növelését célozzák.

A magyar kormánynak tehát közvetlenül nem lesz ráhatása arra, mi is történik ezzel a bő 400 milliárd eurós alappal, az azonban biztos, hogy Orbán Viktorék nem fogják jó néven venni, ha ezt akár közvetett, akár közvetlen formában Ukrajna megsegítésére, pláne Ukrajnának szánt fegyverek gyártásának finanszírozására fordítják. A magyar vezetés már eddig is azzal vádolta „Brüsszelt”, hogy a Magyarországnak járó, ám jogállamisági kifogások miatt befagyasztott uniós forrásokat Ukrajnába küldte.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mi jár Matolcsy György fejében?
Privátbankár.hu | 2024. május 19. 09:19
A jegybankelnök által vezetett Monetáris Tanácsnak kedden arró kell döntenie, mennyivel csökkentse a most 7,75 százalékos jegybanki alapkamatot.
Makro / Külgazdaság Szakértő: a mostani rezsicsökkentés hosszú távon nem fenntartható
Dobos Zoltán | 2024. május 18. 14:06
A Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia Béke honol az olajfák alatt? című kerekasztal-beszélgetésén az energiaszektor és a megújulóenergia-ipar képviselőivel arról beszélgettünk, mennyire felhasználóbarát az új megújulóenergia-szabályozás, a hálózatfejlesztés ki tudja-e szolgálni a megújulóenergia-fejlesztési célokat. Szóba kerültek a megújuló energia tárolási lehetőségei, hogy hogyan és miből tudják a cégek csökkenteni az energiaköltségeiket, illetve hogy miért nincs lehetőség az új Otthonfelújítási Program támogatásai keretében a fűtést napkollektorra, hőszivattyúra korszerűsíteni.
Makro / Külgazdaság Bulgária bemutatott a Gazpromnak
Privátbankár.hu | 2024. május 18. 10:59
Több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazpromtól a bolgár állami gázvállalat, amiért 2022 áprilisban hirtelen felfüggesztették a földgázszállítást.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor, kemény értékelést mondott
Dobos Zoltán | 2024. május 17. 10:11
Péntek lévén ismét a Kossuth rádió mikrofonja elé ült Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök értékelte a szlovák kollégája, Robert Fico elleni szerda délutáni merényletet, Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti látogatását és az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit is.
Makro / Külgazdaság Benzinár: ijesztően közömbösek az autósok
Buksza blog | 2024. május 16. 18:53
Hiába érzik az emberek egyre jobban a klímaváltozás hatásait és hiába próbálja az OPEC+ olajkartell minél magasabban tartani a fekete arany árát, az emberek tovább növelik az üzemanyag-fogyasztásukat.
Makro / Külgazdaság Mit szól majd Orbán Viktor, ha meglátja ezt?
Csabai Károly | 2024. május 16. 05:53
Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Ez nem „bezzegrománia”
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 14:43
Az ikerdeficit okozza a legnagyobb fejfájást keleti szomszédunkban.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton lefordulna a székről: ahol örülnek a 289 százalékos inflációnak
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 10:53
A jegybanki alapkamatot 40 százalékra lehetett így visszavágni, az IMF is dicsér, hitelt is ad, miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal zuhant.
Makro / Külgazdaság Lélektani határ felé közelednek a benzinárak - ne tankoljon péntekig, akinek kedves a pénztárcája
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 09:59
Mutatjuk, mennyivel lesznek olcsóbbak az üzemanyagok.
Makro / Külgazdaság Már megint irigykedni kell Romániára?
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 09:48
Itt vannak az első negyedéves adatok a szomszédból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG