Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?

Az Európai Bizottság ASAP azaz „nagyon sürgős” címmel félmilliárd eurós lőszergyártási programot jelentett be múlt pénteken. Az európai támogatási program magyar vonatkozással is bír, hiszen a hazai állami tulajdonú vállalat az N7 és a német fegyveripari óriás, a Rheinmetall hazai egységei is érintettek benne, mint arról többek között a Telex is beszámolt. A program évi 2 millió lövedék gyártási kapacitásának kiépítését célozza meg 2025 végére, amellyel ahogy a Politico fogalmaz, Oroszország gyártási kapacitásának elérése a cél, nemcsak a lőszerek, de a rakéták terén is. Itt röviden áttekintjük, hogy mire lehet elég ez a mennyiség.

„Ez az első alkalom, hogy az EU költségvetését a védelmi ipari termelési kapacitások támogatására fordítjuk, ami példa nélküli. Az általunk küldött jelzés egyértelmű: Európa kész többet, gyorsabban és európaiként együtt termelni” - jelentette ki Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos az Európai Bizottság közleménye szerint.

Az európai lőszergyártás majdnem duplázása a cél

„Elérkeztünk meglévő ipari kapacitásunk teljesítőképességének határaihoz" - mondta egy uniós tisztviselő a Politiconak. A névtelenül nyilatkozó szakember hozzátette, hogy az ASAP program plusz pénzeinek köszönhetően az évi 1,4 millió lövedékről 2024-re 1,7 millióra emelkedhet a tüzérségi termelés várható teljesítménye. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a 155 milliméteres NATO-szabványú lövedékek gyártási kapacitása elérte az évi 1 millió darabot idén januárban. Ukrajna ezen kívül a szovjet-szabványú 122 milliméteres lövedékek gyártását is igényli.

Az európai lőszergyártás területén két szűk keresztmetszet is található:

• a lőporgyártás és a
• a robbanószer-gyártás.

Ezek bővítése kiemelt célja a programnak. A félmilliárd euróból 248 millió a lőporgyártást segíti majd, és 124 millió a robbanószerek előállítását, amelyek együtt a költségvetés kétharmadát teszik ki. A lőporgyártás ennek eredményeként több mint évi 10,000 tonna, a robbanószergyártás pedig évi 4,300 tonna kapacitással bővülhet. Az ASAP összesen öt területen ígér támogatást, a már említett lőpor és robbanóanyagok gyártásán kívül a rakéták előállítását is növelni szándékozik, valamint a tesztelést és a felújítási munkák minőségellenőrzését.

Az EU támogatás 45 százalékos

Az EU a programban a befektetések költségeinek 45 százalékáét fedezi a kiválasztott 31 projektben. Az unión kívüli, aktív NATO-tag Norvégia is részt vesz a programban, így annak végső költségvetése 513 millió euró. Ennek segítségével összesen 1,4 milliárd euró nagyságú fejlesztési beruházás valósítható meg. A támogatási szerződéseket a kiválasztott partnerekkel előreláthatólag májusban írják alá.

A program információs összefoglalója szerint, a Rheinmetall Hungary Munitions és az állami NZ cég vegyesvállalata 22,5 milliós európai támogatást kap lőszerek előállítására. A német hadiipari cég magyar leányvállalata, ahogy honlapján is ismerteti, Várpalotán lévő lőszergyárát az N7 kivitelezésében építette meg és idén januárban megkezdte bővítését. Valószínűleg e kapacitásnövelő beruházás kapja a mintegy 8,8 milliárd forintnak megfelelő pénzügyi buzdítást. A meglévő üzem, amelyet egy év alatt építettek fel, 30 milliméteres közepes kaliberű lövedékeket gyárt a Lynx gyalogsági harcjárművekhez, amelyeket a Rheinmetall új, zalaegerszegi harckocsigyárában fog előállítani. A gyártás idén kezdődik.

A most induló „Várpalota 2.0” bővítés 20 hektárt ad hozzá a gyár területéhez, amely így eléri a 120 hektárt. Az alkalmazottak száma összesen 200 főre nő. Emellett a termékpaletta új típusú lőszerekkel bővül, elsősorban 155 milliméteres tüzérségi lövedékekkel a PzH 2000 önjáró tarackhoz és 120 milliméteres lőszerekkel a Leopard 2 harckocsihoz és a jövőben gyártandó a Panther KF51 EVO-hoz. A gyártás a tervek szerint 2026 elején kezdődik. Továbbá a Rheinmetall fejlesztési és átvételi tesztelést is tervez Várpalotán.

Ezen felül, egy másik támogatási szerződésben, az N7 kicsivel több mint 4,5 millió eurós pénzügyi segítséget kap majd robbanószerek gyártására is.

Mennyire elég ez Ukrajnának?

Becslések szerint Oroszország jelenleg körülbelül napi 10 ezer lövedéket lő ki, míg az ukránok mindössze napi 2 ezret – állapította meg a CNN, mint ahogy erről korábban beszámoltunk. Egy európai hírszerzési hivatalnok szerint az arány néhol még ennél is rosszabb az ezer kilométeres frontvonal néhány szakaszán. A hiány az ukrán háborús erőfeszítések számára talán most a legveszélyesebb, mivel az Ukrajna felfegyverzésére szánt amerikai pénzek gyakorlatilag elfogytak. A tavaly december óta először a múlt kedden elfogadott 300 millió dolláros amerikai katona segély is - Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának elmondása szerint - a Pentagon által megkötött szerződésekből korábban fel nem használt költségmegtakarításból származik, amit a Reuters is jelentett.

Továbbá, Oroszország háromszor több tüzérségi lövedéket gyárt ukrajnai háborúja számára, mint amennyit az Egyesült Államok és Európa együttvéve szállítani tud a megtámadott országnak – teszi hozzá a CNN. Ez „kulcsfontosságú előnyt jelent” az agresszor számára az idén várható offenzívája előtt, állapítja meg az amerikai médiatársaság. Oroszország havonta körülbelül 250 000 tüzérségi lőszert állít elő, vagyis körülbelül évi 3 milliót a NATO hírszerzési becslései szerint. Kijev számára az Egyesült Államok és Európa összességében csak mintegy 1,2 millió lövedéket képes előállítani évente – mondta a CNN-nek egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő. Az amerikai hadsereg azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025 végéig havi 100 000 tüzérségi lövedéket gyártson le – ez kevesebb, mint az orosz havi termelés fele.

Kétszer ad, ki gyorsan ad

A fentiekből is látszik, hogy az európai lőszergyártásnak az oroszországihoz való felzárkózásához legalább egy évre, de inkább kettőre-háromra van szükség. Azonban Ukrajnának most van szüksége több munícióra. A lőszergyártás felfuttatása rövidtávon nem hoz enyhülést. Az orosz támadók kihasználhatják ezt a lőszerellátási aránytalanságot. Ahogy a német Der Spiegel beszámol róla, és ahogy egy másik írásást az Infostart is ismerteti: annyira kifogytak az ukránok a lőszerből, hogy felsőbb utasításra a fronton harcolóknak takarékoskodniuk kell a munícióval.

„A német lapnak névtelenül nyilatkozó ukrán parancsnokok egybehangzóan azt állították, hogy jóformán minden, fronton harcoló egységnek spórolnia kell a munícióval, és a lőszer egy részét még át is kell adnia azoknak a csapatoknak, amelyeket éppen támadnak az oroszok” – írja az Infostart.

A csehszlovák kapcsolat

A plusz források biztosítására Csehország indított kezdeményezést, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert az Ukrajnának való szállítások gyors fokozására. A cseh elnök Petr Pavel 800 ezer lövedék vásárlását irányozta elő a Müncheni Biztonsági Konferencián február közepén előadott elképzelésében. Ennek magvalósítására a régi csehszlovák kapcsolatokra is támaszkodott az ország, mivel a hidegháború idején Csehszlovákia jelentős fegyverexportőr volt. Valószínűleg részben az ebben az időben kiszállított szovjet kaliberű lövedékek visszavásárlásáról lehet szó. A cseheknek megvan a leporolt listájuk, a NATO szövetségesek pedig pénzzel járulhatnak hozzá az akcióhoz. Természetesen Ukrajna képes a régi, azaz szovjet kompatibilis fegyvereivel ellőni majd ezeket a lövedékeket.

A The Wall Street Journal értesülése szerint, a lőszerek közül 300 000 a szovjet szabványú és körülbelül 500 000 a nyugati gyártású, amelyeket az év végéig szállítanának le. A cseh kormány közölte, hogy amint a finanszírozás megérkezik, több lőszert is be tudnak szerezni. Cseh tisztviselők szerint összesen körülbelül 3 milliárd euró, ami 3,3 milliárd dollárnak felel meg, körülbelül 1,5 millió lövedéket biztosítana, ami az Ukrajnának szánt, és a Kongresszusban megrekedt, 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomagnak csak a töredéke. Az első szállítmányokat heteken belül elindítják, ígérték. A Reuters jelentése szerint, legutóbb, március 15-én, Portugália ajánlott fel anyagi segítséget, mégpedig 109 millió eurót a cseh program sikeréhez. A legtöbbet, 500 millió eurót eddig Németország adott.

A csalafinta csehek

A diszkrét beszerzési terv mögött álló cseh tisztviselők elmondták, hogy erőfeszítéseik nem sokkal Oroszország két évvel ezelőtti inváziója előtt kezdődtek, és nagyrészt megkerülték a NATO és az Európai Unió nehézkes bürokráciáját. Ellentétben az Egyesült Államokkal, Franciaországgal vagy Németországgal, amelyek elsősorban a hazai termelés növelésére összpontosítottak Ukrajna ellátása érdekében, a cseh kezdeményezés a meglévő készletek felvásárlására összpontosított. A cseh hivatalnokok csendesen körbejárták a világot, vételi ügyleteket kötve és számos gyártó ország exportengedélyeit is beszerezték – írja az amerikai lap.

Hogy mire lesz elég a cseh kezdeményezés, azt majd kiolvashatjuk a következő hónapok hadijelentéseiből. Az idő nagyon fontos tényező.