Ukrajnában az alkotmány előírása szerint hadiállapot ideje alatt nem lehet választásokat tartani. A tárcavezető leszögezte, hogy az elnök jogköre a következő államfő megválasztásáig tart.
Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az ukrán alkotmány számos normája úgy van megfogalmazva, hogy aki valamilyen összeesküvés-elméletet akar valamire felépíteni, az megtalálhatja benne annak igazolást. Ezért a miniszter heves vitákra számít az elnöki legitimáció kérdésével kapcsolatosan, - mint mondta - elsősorban abból kiindulva, hogy az alkotmány kidolgozói annak idején nem nagyon hittek egy ukrajnai háború kitörésében, így meglehetősen "ügyetlenül" fogalmazták meg az alaptörvény erre vonatkozó normáit. A hadiállapotra vonatkozó részek pontatlan megfogalmazása miatt a közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméleteket pedig Oroszország felhasználja saját propagandacéljaira - mutatott rá.
Arra a megjegyzésre, miszerint célszerűbb lenne az alkotmányt értelmező testülethez, az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy véget vessen az elnök legitimációja körüli dilemmának, Maljuszka azt válaszolta, hogy szerinte túl késő ezt megtenni, "sőt a jelenlegi valóságban még káros is lehet". "Valószínűleg már késő ezt most megtenni, mert éppen ez a fajta megkeresés jelentené azt, hogy vannak jogos kétségek efelől" - válaszolta.
Hangsúlyozta, hogy az ország kommunikációs és biztonsági helyzetét tekintve szerinte óriási hiba lenne most hivatalosan és nyilvánosan megkérdőjelezni az elnök legitimitását, ezért is gondolja úgy, hogy most nincs értelme az alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy a május 21. utáni elnöki rendeletek teljesen legitimek lesznek-e, a miniszter azt válaszolta, hogy egyértelműen azok lesznek.
(MTI)
Magyar Péter csütörtök este tette közzé a neveket. 
