A pénzügyi jelek szélesebb kontextusáról részletesebb útmutatók is elérhetők például a https://signs-hu.com/ oldalon, ahol a szimbólumok értelmezése szisztematikusan fel van dolgozva.
A legfontosabb tőzsdei és pénzügyi rövidítések, amelyek félreérthetők
Nálunk Magyarországon a pénzügyi kultúra az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, de a tőzsdei dokumentációban és az értékpapír-tájékoztatókban szereplő jelölések még mindig sok félreértés forrásai. A gond ott kezdődik, hogy ugyanaz a betűkombináció különböző kontextusban egészen mást jelent.
Vegyük a leggyakoribb példát: a P/E rövidítés. Az ár-nyereség arány (price-to-earnings ratio) az egyik legelterjedtebb részvényértékelési mutató, amelyet itthon is rendszeresen emlegetnek az elemzők. De aki először találkozik vele, könnyen összetévesztheti a PE rövidítéssel, ami teljesen más dolgot jelent: private equity, vagyis a magántőke-befektetési szektort. A két fogalom között nemhogy nincs összefüggés, de teljesen eltérő befektetői magatartást is takar.
Hasonlóan problémás a YTM jel, amit lejáratig számított hozamként (yield to maturity) kell érteni, és amit sokan összekevernek a YTD-vel (year-to-date, azaz éveleji teljesítmény). Kötvények esetén az előbbi a hosszú távú döntés alapja, az utóbbi csupán a folyó éves teljesítménymérő — aki felcseréli a kettőt, tévesen értékeli az adott papír hozamprofilját.
A grafikonok jelrendszere és amit valójában mondanak
A tőzsdei grafikonok nem véletlenszerű ábrákat mutatnak: minden jelölésük konvenciókon alapul, amelyeket érdemes megtanulni. A budapesti Andrássy úton sétálva ma már bankfiókok kirakataiban is látni gyertyagrafikonokat — ez a megjelenítési forma néhány évtizede még csak a profi kereskedők eszköze volt, ma viszont bárki találkozik vele az internetes brókereknél.
A gyertyagrafikon alapjelölései:
- a zöld (vagy fehér) gyertya azt jelzi, hogy a záróárfolyam magasabb volt, mint a nyitóár — vagyis az adott időszakban emelkedett az árfolyam
- a piros (vagy fekete) gyertya ennek ellenkezőjét mutatja: a záróár alacsonyabb volt a nyitárnál
- a kanóc (árnyék) a napközbeni ár szélső értékeit jelöli — és ez az a rész, amit a legtöbben figyelmen kívül hagynak, pedig sokat elárul az aktuális piaci hangulatról
- a doji mintázat — amikor a gyertya teste szinte nulla, mert a nyitó és záróár majdnem egybeesik — a piaci bizonytalanság jele, amelyre a tapasztalt kereskedők azonnal odafigyelnek
Nálunk Magyarországon a BUX index grafikonján is ugyanezeket a jelöléseket alkalmazzák, mint a New York-i tőzsdén. Ez azért fontos, mert a jelrendszer értése globálisan kompatibilis tudás.
Hozamjelek és azok valódi tartalma
Az egyik legtöbbet félreértett pénzügyi szimbólum a százalékjel (%). Nem azért, mert ne tudnák, mit jelent — hanem azért, mert a különböző kontextusokban alkalmazott százalékok közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Például:
|
Jelölés |
Mit mér |
Mire figyeljünk |
|
Nominális hozam % |
Az ígért éves kamat |
Nem veszi figyelembe az inflációt |
|
Reálhozam % |
Inflációval korrigált hozam |
Ez mutatja a tényleges vásárlóerő-növekedést |
|
THM % |
Teljes hiteldíjmutató |
Hitelnél kötelező feltüntetni, de befektetésnél nem jelenik meg |
|
TER % |
Alapkezelési költségarány |
Befektetési alapoknál kulcsfontosságú, itthon is kötelező közölni |
Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezi a pénzügyi szolgáltatókat ezeknek a mutatóknak a feltüntetésére — de az olvasatuk már a befektető feladata. Aki nem tudja, hogy a TER és a nominális hozam különbsége évek alatt milliós összegeket emészthet fel, az az átlagnál rosszabb döntéseket hoz.
A kockázati szimbólumok és a befektetési skálák
Az Európai Unió előírásai alapján a befektetési alapok és strukturált termékek esetén kötelező az úgynevezett SRRI-skála (Synthetic Risk and Reward Indicator) alkalmazása. Ez egy 1-től 7-ig terjedő számjegy, amelyet általában egy kis grafikon kísér, és amely a termék kockázati szintjét jelzi.
A probléma az, hogy sokan a kis számot automatikusan „biztonságosnak”, a nagyot „veszélyesnek” fordítják le — miközben ez egy szimplifikált jelölés, amely nem mondja el, hogy mi a tényleges maximális veszteség, sem azt, hogy a kockázat mikor és hogyan materializálódhat. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szintén alkalmaz hasonló kockázati jelzéseket, de ezek értelmezéséhez az egyes termékek dokumentációját is ismerni kell.
Mire érdemes figyelni a pénzügyi szimbólumok olvasásakor
A pénzügyi tudatosság egyik alapkövét pontosan az jelenti, hogy az ember nem hagyja magát összezavarni a jelölések sokféleségétől. Itthon, a magyar piacon különösen fontos ez, mert az állampapír-piac, a banki betétek és a tőzsdei termékek különböző jelölési rendszereket alkalmaznak — ezek nem mindig kompatibilisek egymással.
Néhány alapszabály, amelyet a privátbankári tanácsadásban is előszeretettel alkalmaznak:
- ha egy jelölést nem értesz, ne feltételezd a jelentését — kérdezz rá, vagy nézz utána megbízható forrásban
- a grafikus elemek (pl. árnyék a gyertyán, szaggatott vonal az előrejelzési grafikonon) mindig konvenciókra épülnek — tanuld meg a kontextust, nem csak a szimbólumot
- a százalékjel önmagában semmit nem mond: mindig kérdezd meg, mire vonatkozik, mekkora időtávon és milyen bázisból számítva
- az ISIN- és ISIN-szerű kódok a termék egyértelmű azonosítói — ha két termék neve hasonló, de kódjuk más, azok valóban különböző termékek
A pénzügyi jelrendszer megértése nem rocket science, de nem is öröklött tudás. Tíz évvel ezelőtt Budapesten még kevesen foglalkoztak azzal, hogy a gyertyagrafikon mit mond — ma a befektetési kultúra fejlődésével ez az ismeret egyre inkább alapkövetelménnyé válik. Aki időt szán erre, az nem a tanácsadóra bízza a jelek értelmezését, hanem maga is tud kritikus kérdéseket feltenni — és ez az, ami igazán megkülönbözteti a tudatos befektetőt az átlagtól.
Öt fronton is előrenyomultak. 
