A 18 és 60 év közöttiek nagy többsége (52 százaléka) elégedett a hazai egészségügy személyzetével. Akárcsak az állami egészségügy műszer- és berendezésállományával, valamint a rendelők, kórházak környezetével. Ugyanakkor az aktív korú lakosság csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az állami egészségügy általánosságban jól teljesít, ezzel szemben bő egyharmada (35 százalék) nem ért egyet ezzel az állítással. A többi között ezek derülnek ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyben a Prémium Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató mérte fel az állami egészségügy minőségének megítélését.
Az egészségügy minőségéről megfogalmazott állítások közül „Az állami egészségügyben jól felkészült orvosok, nővérek dolgoznak” mondat megítélése (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán) +28-as átlagot kapott, ami azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív korúak többsége meglehetősen elégedett az egészségügy személyzetével. Azt az állítást, hogy a „beteg az állami egészségügyben figyelmet és kedvességet kap”, illetve azt, hogy „az állami ellátásban a beteg biztonságban van” a gazdaságilag aktív korúak összességében semlegesen ítélik meg. Az egészségüggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások közül a legalacsonyabb átlagot (-17) „az állami egészségügyben én vagyok a legfontosabb” állítás kapta.
A Prémium Egészségpénztár felmérése kiterjedt az orvosok és gyógyszerészek munkájának megítélésére is. A 18 és 60 év közötti válaszadók (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán +46-os átlagos osztályzattal) jónak ítélik meg a háziorvosok munkáját. A szakrendelői orvosok munkájának minőségét némileg gyengébbnek tartják, mint a háziorvosokét, de munkájukat a relatív többség (átlagban +27 ponttal) még így is jóra értékelte. A válaszadók a kórházi orvosok munkájának minőségével a legkevésbé elégedettek, de a kórházi munkát a relatív többség még így is jóra értékelte (+12). A gazdaságilag aktív korú lakosság (az egyenlegskálán +53 ponttal) nagyon jónak ítéli a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkáját. A kórházi orvosokét kivéve minden szakma megítélése javult az elmúlt egy évben.
A GKI és a Prémium Egészségpénztár kutatásából az is kiderül, hogy az aktív korúak főként saját tapasztalatból választanak maguknak orvost vagy más egészségügyi szakembert (+45). A relatív többségre igaz, hogy ismerősöktől próbál információt szerezni (+32). Orvos ismerős véleményét is kikéri a relatív többség (+19). Az aktív korúakra nem jellemző az egészségügyi honlapokról történő információgyűjtés (-35).
Hogyan tovább? Reform kell - a nagy ellátórendszerekkel, égető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a rendszerváltás óta ezt halljuk. Az ötletelés azonban sokszor kimerül a meglévő rendszer kritizálásában, gyakran valódi alternatíva nélkül. A Privátbankár.hu új cikksorozatában arról kérdezünk politikusokat, szakértőket, hogyan képzelik el egy-egy nagyobb rendszer jövőjét, milyen válaszokat adnának azokra a problémákra, amelyekkel a magyar társadalom 2013-ban szembenéz. A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét és Bálint Botond szakorvosjelöltet. |