Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (k) és Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke (tőle balra) a szövetség üzleti ebédjén a fővárosi Gundel étteremben 2017. június 22-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán |
A magyar gazdaságpolitika nem mondhat le arról a hosszú távú szándékáról, hogy valamikor csatlakozik az euróövezethez, ez azonban nem sürgős - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön, a Joint Venture Szövetség üzleti ebédjén.
Kérdésekre kifejtette: meg kell várni, hogy mi történik az euróövezetben, láthatóan más országok is ezen az állásponton vannak, senkinek nem sürgős most a csatlakozás. Nem lehet ugyanis hosszú távon olyan valutarendszert egészségesen működtetni, ahol egységes a monetáris a politika, de különböző a fiskális politika, nincs olyan harmonizáció, amely az árfolyamot stabilizálni tudná, miközben az Európai Központi Bank (EKB) egységesen határozza meg a kamatlábat - mondta.
Egy hajszálra vagyunk egyébként az eurótól
Magyarország a csatlakozási feltételek közül jelenleg egyet nem teljesít, nem rögzíti a magyar valuta árfolyamát az euróhoz, de ez szándékos - fejtette ki. Ha a döntés megszületik, Magyarország kész arra, hogy az euróövezet tagjává váljon, ennek azonban szavai szerint feltétele a gazdaság megfelelő versenyképessége. Ellenkező esetben a magyar munkaerő nem tud legalább a német munkaerő 90 százalékos szintjén teljesíteni, így ugyanúgy járhat, mint Görögország vagy Portugália - mondta.
Hogy kerül elő egyáltalán a kérdés? A britek távozása okozta sokk összerázta az EU nyugati vezető országait: megkezdődött a kétsebességes Európa tervének kidolgozása a németek és a franciák vezérletével, melynek lényege, hogy az eurót használó országok a jelenleginél jóval erősebb integrációt alakítanak ki, a nagyobb önállóságért kardoskodó kelet-európai tagállamok peig megkapják, amit mindig is akartak: önállósodhatnak, de kimaradnak az elitklubból. A kétsebességes Európa gondolata egyre vonzóbb a fejlett nyugaton, és egyre rémisztőbb keleten >> |