Az Európai Unió bolgár elnöksége alkalmából korlátozott számban készített érme a Bolgár Nemzeti Bank szófiai székházában. (Fotó forrása: MTI/EPA/Vasszil Donyev)

A január elsején kezdődő bolgár EU elnökség az első igazi balkáni elnökség az EU Tanácsa 60 éves történetében. Bulgária számára igazi kihívást jelent ez a fél éves időszak, hiszen olyan témák felett kell koordináló szerepet betöltenie, mint a viharos Brexit tárgyalások, a megosztó menekült- és migránsválság, és a 2020 utáni új EU költségvetés előkészítése. Szófia már korábban bejelentette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.

Most mutasd meg!

A Brüsszel által évek óta elfeledett Nyugat-Balkán kapcsán Bulgária hangsúlyozta: a térség országainak "európai perspektívára" van szükségük, és ehhez konkrét lépések, világos cselekvési tervek kellenek. Szófia kiemelten akarja segíteni a térség EU tagjelölt államainak pozícióját, így Szerbiáét, Montenegróét, Macedóniáét és Albániáét. A biztonságpolitika és a migrációs politika területén a bolgár kormány szerint konszenzusra kell jutniuk az EU tagállamainak. Szófia szerint a krízist a gyökerénél kell kezelni, a biztonsági helyzet javításához pedig erősíteni kell a határok védelmét és az információk megosztását a tagállami hatóságok között.

A bolgár politikának és államapparátusnak lesújtó hírneve van Brüsszelben. A Politico a napokban egyenesen egy "túlélési útmutatót" közölt Szófiáról az eurokraták számára. Valóban, Bulgária 25 ezer vendéget vár az elnökség fél éve alatt, kezdve már január 12-én, a Bizottság kihelyezett ülésével. Szófia most kitehet magáért, és mint annak idején Szlovákia egy sikeres elnökséggel, felteheti az EU hatalmi térképére az országot és a régiót. Vagy éppen ellenkezőleg, bebetonozhatja a bábáskodásra szoruló, amatőr politikai elittel rendelkező szegény keleti tagállam imázst.

Brüsszelben sokakat aggodalommal tölt el, hogy Bulgáriában a tavaszi választások nyomán az ultranacionalista pártszövetségnek tartott Egyesült Hazafiak is tagja lett a kormánykoalíciónak. A gyűlöletkeltő üzeneteiről ismert párt négy tagját adta a kabinetnek, és így az uniós tagállami kormányokat tömörítő Tanács két formációját is az Egyesült Hazafiak politikusai fogják vezetni a következő fél évben. Valeri Szimeonov kormányfő-helyettes például "fékezhetetlen majmoknak" nevezte a romákat, Neno Dimov környezetvédelmi miniszter, aki a környezetvédelmi tanács üléseit fogja elnökölni, pedig tagadta a klímaváltozás jelentette veszélyeket.

Káncz Csaba

Foglyul ejtett állam

11 évvel az EU csatlakozás után az ország – Romániával karöltve – még mindig megfigyelési mechanizmus (CVM) alatt van. A legutóbbi jelentés kiemeli a bírók függetlenségére és a jogállamiságra leselkedő súlyos veszélyeket, valamint az alkotmányellenes törvénykezést. A Transparency International jelentései szerint Bulgária az EU legkorruptabb országa.

A szófiai Demokrácia Tanulmányok Intézetének vezetője szerint Szófiában senkit sem vonnak vád alá politikai korrupció miatt és egyetlen egy volt kormányzati tisztségviselő sincsen rács mögött. Az Intézet jelentése szerint a bolgár felnőtt lakosság több, mint ötöde vett már konkrétan részt élete folyamán korrupt tranzakcióban – ennek ellenére 2015-ben csupán 72 bírósági ügyet zártak le korrupció témájában. Ezek a közállapotok tömeges kivándorláshoz vezettek a rendszerváltás óta, olyannyira, hogy mára a bolgár népességből 2,5 millió ember dolgozik külföldön, míg otthon ennél kevesebb munkavállaló tevékenykedik, csupán 2,2 millió.

Káncz Csaba jegyzete