Az osztrák munkaerőpiacon évek óta erős szezonalitás figyelhető meg. A téli síszezon mellett a tavasz végétől a nyári turisztikai szezonra készülő vendéglátóipar, szállodaipar és szolgáltatási szektor is nagy számban vesz fel dolgozókat, így nem meglepő, hogy az átmeneti időszaknak számító április után májusban ismét megugrott a külföldön szerencsét próbáló hazai dolgozók száma.
Májusban több mint ötezer fővel nőtt az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma áprilishoz képest, ugyanis 128 935-en voltak az így foglalkoztatottak, ami 4,26 százalékos emelkedést jelentett az egy hónappal korábban mért 123 656-hoz képest – derült ki az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adataiból.
Míg az áprilisi adatokról szóló elemzésünkben arról írtunk, hogy a korábbi évekhez képest jelentősebb volt a visszaesés a két szezon közti holtidőszaknak számító hónapban, a májusi korrekció minimálisan, de elmaradt a 2025-ben tapasztalt 4,32 százalékos növekedéstől. Összességében azonban az előző év azonos időszakához képest így is emelkedett a kint dolgozó magyarok száma, mintegy 0,82 százalékkal.
A tárca emellett ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszós szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszós szerződésekkel foglalkoztatottak: 187 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6441 fő
- részmunkaidőben szabadúszós szerződésekkel foglalkoztatottak: 258 fő
- önfoglalkoztatók: 10 746 fő (itt a legfrissebb adat áprilisi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve májusban feltehetőleg ezen a téren is emelkedett a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 májusában az előző hónaphoz képest szemmel látható emelkedés történhetett és a 145 ezres szint környékén állt az Ausztriában dolgozó magyarok száma.
Ingatag az osztrák munkaerőpiac
Az előző havihoz képest valamennyit javult az osztrák munkanélküliségi ráta alakulása májusban, a helyzet azonban továbbra sem ideális. Az AMS június elején közzétett számai szerint az áprilisi 7,5 után 7,1 százalék volt a munkanélküliség májusban. A hivatal kiemelte, egy évvel korábban, 2025 májusában 0,1 százalékponttal alacsonyabban, 7,0 százalékon állt az osztrák munkanélküliségi ráta.
Május végén mintegy 301,7 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában az egy hónappal korábban jegyzett közel 320,3 ezret követően. 2025 májusában kevesebb, mintegy 296 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában.
A havi munkanélküliségi adatok 2023 áprilisa óta, az egymást követő 38. hónapban mutattak emelkedést éves összevetésben. A munkanélküliség a férfiak esetében csökkent, a nők körében azonban tovább nőtt.
Dinamikus hiány
A munkaerőpiaci adatok terén érdemes megemlíteni a munkaügyi minisztérium által évről évre összeállított hiányszakmák listáját. Míg korábban elsősorban néhány mérnöki és egészségügyi szakma szerepelt rajta, 2026-ra már 64 országos és további 66 regionális hiányszakmát tartottak nyilván.
A hiány ma már jóval szélesebb körű, mint néhány évvel ezelőtt. Továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható az egészségügyben, az ápolásban, a mérnöki területeken, az építőiparban és az IT-szektorban, de a 2026-os listára új kategóriák is felkerültek, például az adatfeldolgozási technikusok, a bérszámfejtési szakemberek, valamint a vasúti közlekedéshez kapcsolódó foglalkozások. Ez arra utal, hogy a szakemberhiány egyre több ágazatot érint, és részben az öregedő társadalom, részben pedig a gazdaság digitalizációja és az infrastruktúra-fejlesztések okozta új igények következménye.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan ismételten beigazolódott, hogy az Ausztriában dolgozó magyarok csoportja a más küldőországokból származókhoz képest ellenálóbb a munkaerőpiacon, hiszen ismét körükben volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
A májusban mért 4,8 százalék nemcsak, hogy a legjobb adat a vizsgált országok közül, hanem áprilisról májusra a legjelentősebb csökkenést a hazai mutató érte el, és 2025 szeptembere óta először süllyedt 5 százalék alá a munkanélküliségi ráta.
A grafikonon szereplő osztrák adat esetében az eltérést az AMS által közölt mutatótól az magyarázza, hogy a június elején közzétett adat az ausztriai munkaerőpiac egészére vonatkozik, míg statisztikánkba kifejezetten az osztrák állampolgárságú dolgozók kerültek be.
Nincs változás az élen
Végül ismét részletesen megvizsgáltuk a foglalkoztatottak számának alakulását a legfontosabb küldőországok esetében. Áprilishoz képest májusban nem változott a sorrend, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók versengtek a legnagyobb külföldi csoport címéért Ausztriában.
Az előző hónapokhoz hasonlóan a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében összességében ismét a németek voltak többségben. Ugyanakkor három ország esetében nőtt a foglalkoztatottak száma: Romániából, Törökországból és Lengyelországból érkezett több munkavállaló.
Vajon mindenki addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér? 
