Hirdetés
Hirdetés

Ha összejön a német-orosz alku, nem csak a lengyelek aggódhatnak majd

Káncz Csaba, 2016. február 05., 08:27

Brüsszel tervei szerint a tagállamok regionális csoportokban segítenének egymáson energiaválság esetén. Eközben viszont régi lengyel geopolitikai félelmek lobbantak be a tervezett Északi Áramlat II. projekt kapcsán. De miről hallgatott a Századvég 2013-ban, a kormányzati megrendelésre készített energiapolitikai stratégiájában?

Forrás: Gazprom
Forrás: Gazprom

A BruxInfo értesülései szerint Brüsszel első ízben kíván érvényt szerezni a tagállamok közötti szolidaritás elvének, ha az Unió egyik vagy másik tagjánál válságba kerülne az energiaellátás. A Bizottság február 10-én előterjesztendő elképzelései szerint a regionális alapon külön csoportokba osztott tagállamok válság esetén egymás segítségére sietnének, közösen biztosítva az úgynevezett védett fogyasztók (háztartások, egészségügyi intézmények, stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamos áram ellátását.

A tervek szerint az EU tagállamait összesen kilenc régióra osztanák, Magyarország Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne közös kalapba. A szolidaritásról szóló rendelettervezet értelmében Magyarországnak súlyos energiaellátási válság esetén akkor is az osztrák vagy a horvát háztartások segítségére kell sietnie energiaszállítással, ha saját ipari fogyasztóit emiatt nem tudja megfelelően ellátni. A modell természetesen fordított irányban is működne.

Hirdetés
Holoda Attila energetikai szakértő szerint más szövetségre van szükség, ha csökkenteni akarjuk az energiafüggőségünk Oroszországtól. Erről és a Déli Áramlatról is beszélt a Privátbankár.hu videóinterjújában.

Nem mindegy a térségünk számára

Az európai energia-szolidaritás erősödése mellett viszont továbbra is borzolja a politikai kedélyeket a tervezett közös orosz–német Északi Áramlat II. projekt. Erősen vitatható ugyanis a 11 milliárd euróba kerülő újabb gigaberuházás gazdaságossága, hiszen az elmúlt évtizedben az EU földgázfogyasztása 21 százalékkal csökkent és a ma már meglévő a Balti-tenger alatti Északi Áramlat I. vezeték évi 55 milliárd köbméternyi kapacitásának jelenleg csupán a felét használják ki. Ráadásul az Ukrajna felől érkező gáz a kelet-közép-európai országok számára olcsóbb lenne, mint az északi gázvezetéken érkező energia ára. Moszkva jelen állás szerint viszont leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzit-díjtól. A vitába Washington is bekapcsolódott és Kijevvel együtt ítélték el január végén a tervezett orosz–német projektet

Hét közép-európai uniós tagállam, köztük Magyarország levélben kérte az ügy napirendre tűzését az uniós állam- és kormányfők tavaly december 17-18-i csúcstalálkozóján. A dokumentumban többek között azzal érveltek, hogy az új vezetékeknek az EU energiastratégiájával is összhangban kellene lennie, amely előírja a források diverzifikálását (magyarán ne ugyanúgy orosz gáz jöjjön rajta). Azokra a külügyminiszteri végkövetkeztetésekre is felhívták a figyelmet, amelyek kimondták: meg kellene őrizni az ukrán tranzitútvonalat, és az Északi Áramlat II. ronthatja az ország gazdasági és politikai stabilitását.

Orosz–német vezeték, lengyel geopolitikai félelmek

Az Északi Áramlat II. vezetéket is a Gazprom építené, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek.

Az ukránok mellett tehát természetesen a lengyelek is fel vannak háborodva. Az új lengyel külügyminiszter szerint mind a Gazprom, mind pedig a tőkeerős német vállalatok állami politikát képviselnek. A lengyel energiaügyi miniszter múlt novemberben pedig egyenesen kijelentette, hogy az Északi Áramlat II. a „lengyel gazdasági és politikai biztonság szempontjából ellenséges tevékenységnek tekinthető”.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Nem véletlenül látogatott Steinmeier német gazdasági miniszter a hétvégén Varsóba, ahol elismerte a lengyel aggodalmak jogosságát. Először képviselte azt az álláspontot, hogy az új orosz–német vezeték előfeltételeként ki kell kötni az orosz gázszállítások folytatását Ukrajnán keresztül 2019 után is. Ezt az álláspontot képviseli már Brüsszel is. Sokan Gerhard Schröder, volt német kancellár keze nyomát érzik a vitatott vezetéken. Schröder 2005-ben írta alá a szerződést Putyinnal az Északi Áramlat I-ről és svéd források szerint kancellárságának utolsó napjaiban már Putyinnal tárgyalt arról, hogyan léphetne a Gazprom szolgálatába.

Az új, konzervatív lengyel kormány kapcsolata Berlinnel egyébként is megrendült az utóbbi hetekben Varsó egyes intézkedései miatt. Steinmeier látogatásának egyik célja a kedélyek lecsillapítása volt, hiszen az EU-n belül már így is olyan elképesztő feszültségek és bizalomhiány alakultak ki, amely kapcsán többen Berlinben az EU szétesésétől tartanak.

Hazai energiastratégia?

A Déli Áramlatból kimaradt országok szemszögéből elsőre egyszerűnek tűnik a képlet: ha az ő vezetékük bukott, akkor a németeké ugyan miért nem? Ahogy Orbán Viktor fogalmazott a decemberi csúcstalálkozó után: valakinek ésszerű magyarázatot kell adni arra, hogy a Déli Áramlat miért volt rossz, az északi pedig miért jó?

Mindenesetre a hazai hosszú-távú vonalvezetés teljes hiányáról árulkodik, hogy a Századvég 2013-ban egy energiapolitikai stratégiát készített kormányzati megrendelésre, amiben még csak nem is szerepelt a paksi atomerőmű bővítésének ötlete. Ezek után 2014. január 5-én a magyar miniszterelnök hatástanulmányok nélkül aláírta a paksi paktumot az orosz elnökkel.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Még több magyar dolgozik – már csak a munkaerőhiány miatt fájhat a fejünk

Még több magyar dolgozik – már csak a munkaerőhiány miatt fájhat a fejünk

A legfrissebb adatok szerint 4,4 százalékra csökkent a munkanélküliség az előző időszakban mért 4,5 százalék után. Tavasszal a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,4 millió fő volt, 79 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Mindössze 203 ezer embernek nincs munkája az országban.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • június 26
    IFO üzleti hangulatindex - június
    június 27
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    Ipari vállalatok profittömege - május
    S&P/Case-Shiller házárindex - április
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - június
    június 28
    KSH: Foglalkoztatottság - március-május
    KSH: Munkanélküliség - március-május
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Jelzáloghitel igénylések - június
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év) - május
    június 29
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - május
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - június
    Fogyasztói bizalom (végleges) - június
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2017 Q1
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Nike - 2017 Q4
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak - május
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) - április
    MNB: Pénzügyi számlák - 2017 Q1
    MNB: Befektetési alapok mérlege - május
    Munkanélküliségi ráta - május
    Fogyasztói árindex (év/év) - május
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI - június
    Munkanélküliségi ráta - június
    GDP (év/év, végleges) - 2017 Q1
    Fogyasztói árindex (év/év) - június
    Chicagói beszerzési menedzser index - június

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?