Bűnügyi szakértők dolgoznak egy rendőrségi kordonnal lezárt területen az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, miután ismeretlen tettesek hasba lőtték egy mozgó autóból Oliver Ivanovic koszovói szerb politikust. (Fotó forrása: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Kedden lelőtték Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikust az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában. Belgrád erre reagálva bejelentette: mégsem ül tárgyalóasztalhoz kedden Brüsszelben a pristinai féllel, hogy a két ország kapcsolatának rendezéséről tárgyaljon. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy Ivanovicot hatszor találták el, a lövéseket egy hangtompítóval felszerelt, Zastava M70A típusú fegyverből adták le. Ivanovic mérsékelt politikusnak számított, aki az utóbbi években több fenyegetést kapott a szerbektől, mint az albánoktól.

Brüsszelnek is fejfájás

A koszovói kormány elutasította Szerbia azon kérését, hogy Belgrád részt vegyen a nyomozásban, ám az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségét igénybe venné. A szerb kormányfő válaszul kijelentette, hogy a szerb kormány minden lehetséges segítséget megad a gyilkosság ügyében folyó nyomozáshoz, ha pedig nem teszik lehetővé, hogy Szerbia részt vegyen a nyomozásban, akkor az ország saját nyomozásba kezd. Belgrád egyben bejelentette, hogy a Koszovóról szóló párbeszéd mindaddig felfüggesztésre került, amíg meg nem lesz a politikus gyilkosa.

Ez komoly fejfájást okoz Brüsszelnek is, hiszen Bulgária a Nyugat-Balkánt tette meg egyik fő prioritásának a Tanácsi Elnöksége alatt. Az EU Bizottság pedig a jövő hónapban publikálja a Bővítési Stratégiáját, amelynek éppen a forrongó Balkán a fő csapásiránya.

A Balkánon természetesen azonnal belobbantak az összesküvés-elméletek. Az egyik elképzelés szerint Ivanovicot albánok gyilkolták meg, hogy leállítsák a szerb-koszovói párbeszédet és összeütközéseket gerjesszenek Koszovóban, illetve Koszovó és Szerbia között. Egy másik teória szerint szerb nacionalisták voltak a megrendelők vagy az elkövetők, akiknek nem tetszett, hogy Ivanovic mérsékelt politikát folytat, és a szerb-albán megbékélést hirdeti. Ettől az elképzeléstől nem áll távol az a verzió sem, hogy a koszovói politikust a szerb kormány gyilkoltatta meg, szintén azért, mert túl mérsékelt volt, illetve e verzió szerint is a brüsszeli párbeszéd leállítása volt a cél.

Kinek lehet az érdeke külföldön?

Káncz Csaba

Külföldi ügynökök pedig azért ölhették meg - állítják egyesek a helyi újságokban -, mert minden jel szerint a közeljövőben rendeződött volna Koszovó és Szerbia kapcsolata, ami a Nyugat-Balkán hosszú távú békéjéhez és stabilitásához vezetett volna, ez pedig a nagyhatalmak erejének gyengülését jelentette volna - amit nem engedhettek meg.

Valóban, Washington a maga részéről már jó ideje gyanakodva figyeli Moszkva nyomulását a Balkánon, amelynek keretében szerinte a Kreml egy alacsony költségű, opportunista taktikát folytat és a terheket áttolja a helyi szereplőkre. Moszkva puccskísérlete 2016 őszén Montenegróban, amelynek keretében meg akarta akadályozni a kis balkáni állam NATO csatlakozását, ma már minden részleteiben feltárt tény. A befolyásos agytröszt, az Atlanti Tanács ezért múlt novemberben egy állandó amerikai katonai bázis létesítése mellett kardoskodott.

Egy, a mai napig jól beágyazott volt amerikai nemzetbiztonsági tiszt pedig most egyenesen odáig megy, hogy a keddi merénylet szálai akár a Kremlhez is vezethetnek, hiszen a szerb EU-s tárgyalások elakadása éppen Moszkva érdekeinek felel meg, amely Belgrádot minden erővel el akarja fordítani az EU- és NATO csatlakozástól.

Káncz Csaba jegyzete