Hirdetés
Hirdetés

Trump új fegyverzete – ezekkel bármit elérhet?

Káncz Csaba, 2016. december 23., 08:53

Kereskedelmi lépések és kibertámadások kínai cégek ellen lehet Trump új csapásiránya, amellyel el akarja érni geopolitikai célkitűzéseit. Ahogyan már jelzi az Exxon vezérének kinevezése külügyminiszternek, az állam és piac határai egyre inkább elmosódnak.

Donald Trump (Kép forrása: EPA/Mark Lyons)
Donald Trump (Kép forrása: EPA/Mark Lyons)

Donald Trump a külkereskedelem-politikával foglalkozó ún. Nemzeti Kereskedelmi Tanácsot hoz létre, amelynek élére a Kínával kapcsolatban kifejezetten ellenséges álláspontot képviselő Peter Navarro egyetemi tanárt nevezi ki. Ezzel arcot kap az izolacionizmus (»America First«) új külkereskedelmi stratégiája. Navarro több könyvet is írt arról, hogy Kína és az USA kereskedelmi háborút vív, amiben az amerikaiaknak keményen oda kell csapniuk Pekingnek. Korábbi kijelentési szerint az USA és Kína gazdasági háborúban állnak, emiatt a követendő lépésekben agresszívnak kell lenni.

Kereskedelmi lépések és dereguláció

Általában véve is olyan intézkedésekre van szükség szerinte, amelyek a külföldi termelést versenyképtelenné teszik. Trump a választási kampány során a pokol fenekére küldte a szabadkereskedelmi egyezményeket – ezeket a tirádákat már akkor Navarro koordinálta az elnökjelölt csapatában. Trump most a Tanács felállításával félreérthetetlenül jelzi, hogy végre fogja hajtani választási ígéreteit a „jobb” kereskedelmi egyezményekről, amelyek az amerikai ipari dolgozók érdekeit figyelembe veszik.

Hirdetés

A Tanács feladata lesz többek között Trump „Vásárolj amerikait, foglalkoztass amerikait” szlogen végrehajtása, példának okáért a közbeszerzéseknél. Itt azonban a Tanácsnak mélyebbre kellene ásnia és a munkanélküliek hiányzó szakmai képességeinek kérdéskörét boncolgatnia. Mert bár az elmúlt két évtizedben valóban sok állás eltűnt a hagyományos iparágakban, de ennek fő oka a technológiai forradalom volt és csak kisebb részben a külföldi konkurencia. Nemzetközi összehasonlításban az amerikai állam a fejlett világban messze a legkevesebb pénzt költi arra, hogy munkanélkülijeit új álláshoz segítse. Szerdán Trump a 80 éves nagybefektetőt, Carl Icahnt nevezte ki szabályozási kérdésekért felelős tanácsadójának. A szabályozás leépítésének ígérete egy másik nagy ígérte volt Trumpnak és megígérte, hogy a jövőben minden egyes új szabályozásért kettő fennállót megszüntet. Hogy Trump pontosan mit ért szabályozás alatt, az a mai napig rejtély.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Vissza a nagy üzleti manőverekhez

Közben az Atlanticben, az amerikai észak-kelet liberális értelmiségi magazinjában kedden terjedelmes cikk jelent meg Trump új külpolitikai víziójáról, amely a geopolitika helyett a geogazdasági logikán nyugszik.  Trump kifejti: „a sakkjátékos ideje lejárt” (ez nyilvánvaló utalás a Brzezinski által fémjelzett hidegháborús külpolitikára, az amerikai külügy óriásának könyve volt »A nagy sakktábla«) valamint, hogy „Amerika külpolitikáját az üzletkötő kezébe kell helyezni”. Az Atlantic rámutat arra, hogy mindez segít megérteni azt is, most miért Rex Tillerson, az ExxonMobil elnök-vezérigazgatója a külügyi poszt várományosa, aki tökéletes választás lehet erre a szerepre: kérlelhetetlen üzletkötő, a kemény alkuk embere.

Geogazdaságtan alatt olyan gazdasági eszközök koordinált használatát kell érteni, mint a kereskedelem, a befektetések, a monetáris politika, a külföldi segélyek és a kibertámadások külföldi cégek és bankok ellen – azzal a céllal, hogy „elérjük geopolitikai célkitűzéseinket”. Bizonyos értelemben a Trump kemény üzletkötései inkább visszatérést jelentenek a régi amerikai kerékvágásba, ahol például ’Louisiana Megvásárlása’ és a ’Marshall Terv’ során is a geogazdaságtan vitte a prímet a külpolitikában. Az USA versenytársai – köztük Peking és Moszkva – eközben aktívan alkalmazzák ezeket az eszközöket napjainkban, így Kína kilóra veszi meg azokat a kis országokat, amelyek még hajlandóak Tajvannal fenntartani a diplomáciai kapcsolatokat. Tanácsadói szerint ezért Trumpnak is új kurzusra kell állnia, példát vennie Moszkváról és Pekingről, ahol az állam és piac határai elmosódnak és szemrebbenés nélkül gyakorolják a hatalmat gazdasági eszközökkel.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Nem volt egyszerű dolga a franciáknak, akinek 11 jelölt közül kellett végül kiválasztaniuk azt a kettőt, akire rábíznák az ország vezetését a következő időszakra. A szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága mellett végül Emmanuel Macron és Le Pen mérkőzhet meg a második fordulóban, az izgalmak azonban még csak most kezdődnek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?