Pontosan miről döntenek?
A jogegységi tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e azért, mert - kedvezőbb kamat ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a hitel alapjául szolgáló deviza forintárfolyamának időbeli változását, az adott deviza és a forint erősödését, illetve gyengülését.
| Mit lép a kormány?Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június elején azt mondta, hogy a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését - mondta a miniszter. Részletek >>> |
A Kúria várhatóan dönt arról is, hogy a pénzintézet által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves (ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő) tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya miatt a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.
Az árfolyamrés esetében
Dönteni kell arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve, hogy az árfolyamrés (a hitel folyósításakor alacsonyabb vételi, törlesztésekor viszont magasabb eladási árfolyam) alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.
Az ítélkezési gyakorlat továbbfejlesztését szolgáló jogegységi eljárásban napirenden lévő problémák részben már a tavaly decemberi devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi eljárásban is felmerültek, ám akkor nem döntöttek róluk.
A kormány is várja a holnapot
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly novemberben arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. A kormányfő akkor azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget".
A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. Orbán Viktor megjegyezte azt is: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben, mert az a véleménye, hogy már tegnap is késő lett volna.
Mit mondtak ki tavaly?
A Kúria egy nappal korábban tudatta, hogy lesz jogegységi eljárás. Wellmann Györgynek, a polgári kollégium vezetőjének indítványára Darák Péter, a Kúria elnöke december 16-ára összehívta a jogegységi tanács ülését, mely nagyrészt a Kúria polgári kollégiumának bíráiból állt, elnöke pedig Darák Péter volt.
December 16-án meghozott jogegységi döntésében a Kúria többek között azt mondta ki, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
Ugyanis a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamattal devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
Legyen érvényes a szerződés
A decemberi döntés szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. Ugyanakkor a pénzintézet tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és következményeire.
A döntés kitért arra is, hogy elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni. Ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
Az Ab-hoz is fordult a kormány
A kormány tavaly november 29-én az Alkotmánybíróságtól kért jogértelmezést a devizahitelekkel kapcsolatban. Indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését vetette fel, többek között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt.
Az Ab március 17-én kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.
| A Kásler-ügyJúnius 3-án a Kúria egy egyedi ügyben, a Kásler házaspár által az OTP ellen indított polgári perben kimondta, hogy tisztességtelenek és érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések, azok helyett a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad. A Kúria indoklása szerint az árfolyamréssel a pénzintézeteknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen. Továbbá a vitatott szerződés árfolyamrésre vonatkozó pontjai az átlagos fogyasztó által nem követhetők, az ügyfél csak nehezen látja át az őt terhelő kötelezettségeket. |
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
