Régiós rekordernek számít Magyarország a munkához kapcsolódó adóterhek miatt - közölte friss felmérésének eredményét a napokban a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó cég. Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése 196 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül - a helyzetünk csak akkor kedvezőbb, ha figyelembe vesszük a családi adókedvezményt.
Cikkünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált: szerintük messze nem olyan rossz a helyzet, mint ami a felmérés alapján látszik.
Ha van gyerek, akkor már kedvezőbb a kép
Elsőként - ahogy a cikkben mi is jeleztük -, a minisztérium is a családi adókedvezmény lehetőségét emeli ki. "Legalább 1,1 millió magánszemély vesz igénybe családi kedvezményt, náluk az elvonás is kevesebb. Így például egy átlagbért (235 ezer) kereső kétgyermekes munkavállalónál az arány már kedvezőbb: száz egységnyi nettó munkabér kifizetése 174 egységnyi pénzbe kerül a munkaadóknak" - írják. A régióban ezzel egyébként még mindig csak Romániát előzzük meg.
A Munkhelyvédelmi Akció keretében nyújtott járulékkedvezmény pedig havonta átlagosan 800 ezer ember foglalkoztatásához nyújt segítséget, július 1-jétől a programot a mezőgazdaságban dolgozókra is kiterjesztik - írja az NGM.
Egy példát is hoznak arra, a családi kedvezmény és a Munkahelyvédelmi Akció alapján hogyan lehet a legolcsóbban megúszni a foglalkoztatást: egy részmunkaidőben dolgozó, gyesről visszatérő 100 ezer bruttót kereső kétgyermekes kismama 85 500 forintot kap kézhez, közterhet nem kell fizetni utána - így akár 117 egységnyi pénzből is kijöhet 100 egységnyi nettó bér - igaz, meglehetősen speciális esetben.
Nem minden nemzetközi példa jó példa
A cikkben az is szerepel: „Online pénztárgépeink ugyan vannak már, de Csehország például jóval előrébb jár a fordított áfa kiterjesztésével.” A minisztérium ezzel kapcsolatban azt írja: az uniós jog meghatározott keretek közt meghatározott termékek és szolgáltatások esetében ad lehetőséget a fordított áfa bevezetésére, amit minden tagállam saját ellenőrzési tapasztalatai alapján mérlegel - így természetes, hogy vannak különbségek. Magyaroszág a fordított áfa mellett az áfacsalás visszaszorítása érdekében az idén bevezetett EKAER-rendszert alkalmazza.
|
| MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Szlovákiával kapcsolatban cikkünk megemlíti: ott a vállalatoknak belföldi összesítő jelentéseket is be kell adniuk. Az NGM felhívja a figyelmet: nálunk is van összesítő jelentés, amelyet az eladónak és az áfa-levonási jogot gyakorló vevőnek is ki kell töltenie minden olyan számláról, amelyben az áthárított áfa összege eléri az 1 millió forintot. Az értékhatárt azért írták elő, hogy ne okozzon aránytalan adminisztratív terhet a vállalkozásoknak.
A cikkben szerepel: Ukrajnában egyenesen az adóhatóság vezeti a cégek áfaszámláját és csak az ott jóváhagyott, kifogástalan számlák után járhat vissza pénz. Ez az út azonban nálunk nem járható a minisztérium szerint, egyetlen uniós tagállamban sem vezetheti ugyanis az adóhatóság a vállalkozások áfaszámláját - Ukrajna azért tehet így, mert nem tagja az EU-nak. Nálunk kizárt az áfalevonási jogosultság olyan mértékű korlátozása, hogy egy-egy tétel levonhatósága az adóhatóság döntésétől függjön. Ráadásul a csalók általában kifogástalan számlákat produkálnak, mivel csalni nem a számlával, hanem a mögötte meghúzódó adóelkerülési konstrukcióval tudnak, mely önmagában a számlák vizsgálatából nem deríthető fel - írja az NGM.
A jövedelem helyett a fogyasztást terhelnék
A minisztérium azt is közölte:a gazdaságot terhelő összes adó- és járulékteher mértéke a válságot megelőző években jellemző 41%-nál is alacsonyabb, 39% körüli szinten stabilizálódott. Az adópolitika fókuszában a legális munka megbecsülése, a családok támogatása, azaz a jövedelmet terhelő adók súlyának csökkentése és a fogyasztást terhelő forgalmi adók szerepének növelése áll. Az egykulcsos adó- és járulékrendszer nem bünteti a többletmunkát és nem ösztönzi a béreltitkolást, de központi eleme a családi kedvezmény, amely figyelembe veszi az eltartott gyermekek számát.
Szerbiában a magyar határ közelében ismét megjelent az afrikai sertéspestis, ami jelenős veszteséget okozhat a sertésállományban. 
