Az elmúlt hetekben bejelentett két Matolcsy-csomag összességében 764 milliárd forint költségvetési kiigazítást tartalmazott. A második csomagban a helyi iparűzési adót (ipa) érintő módosítás 35 milliárd forintnyi, a cafeteria-elemek adóemelése pedig további 40 milliárd forintnyi költségvetési többletbevételt eredményezett volna. Ha minden igaz, akkor a vállalkozásokat negatívan érintő két javaslatot visszavonnák, ennek következtében azonban 75 milliárd forint összegű további kiigazítás válik szükségessé. A Költségvetési Tanács korábbi kétharmados megvalósulási becslését figyelembe véve akár további 335 milliárd forint kiigazítás is szükséges lehet - írja az RSM DTM.
Iparűzési adó - kevesebb bevétel, tolódó beruházások
| Londoni szakértők szerint újabb megszorítások várhatók novemberben. Részletek >>> |
Az iparűzési adót érintő javaslat szerint az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatták volna le a vállalkozások. Ezt a javaslatot a kormány várhatóan visszavonja, ami az adószakértő szerint adózási szempontból mindenképpen üdvözlendő.
A szabályzás nemcsak az élelmiszer-kereskedelmet vagy például az élelmiszer-ágazathoz közvetlenül kapcsolódó gabonakereskedelmi társaságokat érintette volna, a kis árréssel működő teljes nagykereskedelmi szektor megszenvedte volna a szabályozásból fakadó adóteher-emelkedést (ami tulajdonképpen új ágazati különadóként is aposztrofálható).
Az adóterhek ilyen irányú emelése több negatív hatással is járhat: egyrészt a végfelhasználói árak növekedésére lehet számítani, másrészt az érintett adózók – különösen a nagykereskedelmi társaságok – iparűzési és társasági adóalapjukat jogszerű, nemzetközi szinten bevett és jól ismert adótervezési eszközökkel külföldre helyezhetik. Ennek eredménye az adóbevételek csökkenése, valamint közvetetten a beruházási döntések elhalasztása lenne.
Maradnak a bizonytalanságok
Összességében tehát nem javasolt rövid távú bevételnövelő intézkedések oltárán olyan áldozatokat hozni, amelyek közép- és hosszú távon az adóbevételek csökkenéséhez vezethetnek. Ezen kívül még érdemes megemlíteni, hogy az iparűzési adó beszedésének ellenőrzése jelenleg önkormányzati hatáskör, az ellenőrzés hatékonysága a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzési hatékonyságától elmarad, így a várt 35 milliárd adóbevétel beszedése további bizonytalanságokat hordoz magával.
Remélhetően a javaslat újragondolása nem fog oda vezetni, hogy az iparűzési adó alapjából semmi sem lesz levonható, hiszen ilyen szabályozás a 90-es évek elején már volt, igaz akkoriban az adókulcs a mostani adókulcsnak a töredéke volt és az adórendszer fejlettsége is messze elmaradt a mostanitól.
Cafeteria: kettős adóprés a béren kívüli juttatásokra?
A korábban ismertetett, a cafeteriát érintő adóemelés – az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékos adójának 27 százalékra történő emelésének – hatása több reakcióval járhat a vállalkozói szférában: lesznek olyan vállalkozások, amelyek vállalják az adóteher növekedését – minden bizonnyal ez a kisebbség -, a többség pedig vagy teljesen megszünteti a cafeteriát, vagy a növekedő adóterhekkel csökkenti a nettó juttatás mértékét.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tervezett adóemelés után a cafeteria-juttatás adóterhe még mindig lényegesen kedvezőbb lenne, mint a bérekre rakódó adóteher. Ettől függetlenül a tervezett adóváltozás komoly hullámokat gerjesztett a vállalkozások adóterhelésének tengerén. A javaslat szerint egyébként minden cafeteria-elem juttatása esetén a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetése vált volna esedékessé. Ez az adóteher a juttatót, tehát a vállalkozásokat terhelné.
| Béren kívüli juttatás (jelenlegi) |
A tervezet szerinti terhelés | 2 424 000 ft éves jövedelem alatt (2012) |
2 424 000 ft éves jövedelem felett (2012) | A félszuperbruttó kivezetése után (2013) | |
| Juttatás | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 |
| Adóteher |
30,94 |
51,17 | 96,18 | 110,04 | 96,18 |
| Összes munkáltatói teher |
130,94 |
151,17 |
196,18 | 210,04 | 196,18 |
Forrás: RSM DTM
Úgy tűnik, hogy ezen a területen is visszavonulót fúj a kormány, így bizakodhatunk abban, hogy maradnak az eddigi adóterhek, tehát a béren kívüli juttatások továbbra is 10 százalékos egészségügyi hozzájárulási adót viselnek és csak egyes meghatározott juttatások esetében merül fel a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás - írja az RSM DTM blogja.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
