|
A sorozat támogatója a Concorde Alapkezelő 
|
Idén az év első négy hónapjában már mintegy 460 milliárd forintot helyeztek el a hazai befektetési alapokban, amelyek fő vásárlói hagyományosan a lakosság köréből kerülnek ki. Ugyanakkor a lakossági bankbetétek állománya három hónap alatt 115 milliárd forinttal csökkent az MNB szerint, ami arra utal, hogy sokan a betétjüket is inkább alapokba viszik át. (Részletes cikkünk itt.) A jelenség mögött egybehangzó vélemények szerint az áll, hogy az embereknek ezen a szinten már nem elegendő a fix – általában már csak évi 3-4 százalékos – kamatozású befektetések hozama, és alternatívákat keresnek.
Kínálat a pénzügyi szupermarketben
Ma már az internetes elérés is szinte alapkövetelmény, ami nagyban megkönnyíti a kisbefektetők helyzetét. Ha az ügyfél egyszer elmegy a fiókba, és minden szükséges szerződést megköt, akkor a továbbiakban otthonról, karosszékből is intézheti vásárlásait, eladásait, átcsoportosításait. Az internetes műveleteknél, hasonlóan a bankszámlákhoz, sok helyen adnak díjkedvezményt is a fiókokban történő műveletekhez képest. Sok helyen a régi jó módszerrel, telefonon is lehet megbízásokat adni.
Hosszú távú, mégis folyószámla?
Az alapok két fő fajtája a nyílt végű és a zárt végű, ami nem elsősorban a futamidőre utal, hanem inkább azt jelenti, hogy lejárat előtt visszaváltható-e, vagy sem. A nyílt végűek azért is terjedtek el jobban, mert bármikor visszaválthatók, mint ahogy egy folyószámláról is bármikor vehetünk ki pénzt. Az azonban gyakori, főleg a kockázatosabb termékeknél, hogy a visszaváltási szándék bejelentése – azaz a megbízás leadása – után még 1-2, esetleg 3 napot kell várni a teljesítésig. (Ezt szokták T+1, T+2, T+3 rövidítésekkel is jelölni.)
Hasonlóan ahhoz, mint amikor a bankból nagy összegű készpénzt akarunk felvenni. Az is előfordul, hogy ha sürgős, akkor kifizetik a várható összeg 90 százalékát azonnal, a többit kicsit később.
A hazai betétesek, befektetők hagyományosan hajlamosak nagyon rövid távon gondolkodni, vannak olyanok is, akik három hónapos lekötéseiket hosszabbítgatják meg újra és újra évekig. A nyílt végű alapoknál nincs szükség lekötésre és hosszabbításra, így nincs az a hozamveszteség sem, mint az idő előtt feltört betétnél. Mégis alkalmas bármely időtávú befektetésnek.
Lehetséges vagy érdemes?
A különböző alapfajtákra azonban különböző időtávot ajánlanak a szakemberek. A legrövidebb ezek közül a tényleg a folyószámlák konkurenciájának számító likviditási és pénzpiaci alapok, ezeket akár pár hétre is érdemes lehet használni. Egy rövid futamidejű kötvényalapot pár hónaptól lehet értelme vásárolni, de némelyiket inkább egy év körüli időre.
Az olyan kockázatosabb termékeket, mint hosszú kötvények, részvények, vegyes (részvényből és kötvényből álló) alapok, általában legalább pár évre ajánlják. Vissza lehet váltani mindegyiket rövidebb idő alatt is, csak éppen ekkor egyrészt jobban ki van téve az ügyfél a tőkepiaci árfolyamok hullámzásának. Másrészt pedig a forgalmazási költségek jobban rontják a hozamot. (Az egyes alapfajták kockázatairól itt írtunk.)
Ne számlázzunk számolatlanul
Ami a költségeket illeti, az alapok világában egyrészt számolni kell az értékpapírszámla fenntartásának díjával. Ha valaki bankbetét mellett dönt értékpapírok mellett, akkor még egy számlát kell nyitni és fenntartani. Ha pedig egy új helyen nyit csak értékpapír-számlát, akkor az azon levő befektetési jegyek eladásakor keletkező pénzzel kell valamit kezdenie.
---- Keveset akarsz fizetni, vagy sokat akasz kapni? ----
Az értékpapír-számláról sokszor költségesebb utalni, mint bankszámláról, vagy csak saját folyószámlánkra engedik, ezért egyes bankokban lehet, hogy mindjárt új folyószámlát is érdemes lesz nyitni. A további költségcsökkentés érdekében esetleg újabb internetes bankolási rendszerrel összekapcsolva, mert az sok helyütt jelentős költségmegtakarítást jelent. A költségek miatt nem érdemes túl sok különböző bankban vagy brókercégnél újabb és újabb számlákat létrehozni, ezért is lehet sok előnye az említett „pénzügyi szupermarketeknek”, ha többféle befektetési jegy is érdekel bennünket.
Ahány ház, annyiféle díjtáblázat
A másik fontos költségfajta a tranzakciós költség vagy forgalmi jutalék. A befektetési jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor nemcsak azok árát kell figyelembe venni – az úgynevezett egy jegyre jutó nettó eszközértéket, azaz vagyont –, hanem ezt a díjat is. Az eladási árfolyamhoz hozzáadják, illetve kifizetésnél levonják belőle a jutalékot, amelynek mértéke sokféle lehet.
Az említett folyószámlaszerű likviditási, pénzpiaci alapoknál a jutalék alacsony, mivel különben túlságosan csökkentené a megcélzott rövid távú megtakarítások hozamát. Itt tranzakciónként fix pár száz forinttal vagy körülbelül 1 ezrelékkel lehet számolni. A hosszú távra szóló befektetéseknél jellemzően pár ezreléktől 1-2 százalékig terjed a forgalmi jutalék. De aztán ahány ház, annyi szokás, van például, ahol csak visszaváltáskor vagy csak eladáskor kérnek, másutt esetleg – terelve a befektetőket a hosszabb időtáv felé – engedmény jár egy bizonyos idő letelte után.
Keveset szeretnél fizetni, vagy sokat szeretnél visszakapni?
Egy harmadik fajta, főleg magasabb kockázatú abszolút hozamú alapoknál előforduló költség a sikerdíj, amelyet akkor kap az alap kezelője, ha egy bizonyos szintnél – általában az állampapírok hozamánál – magasabb teljesítményt ér el. Jellemzően az állampapírok feletti rész 10-20 százaléka. Ezzel az alapkezelő erősen érdekeltté válik a jobb teljesítményben, emiatt a befektető is remélheti, hogy különösen nagy figyelmet fordítanak az ő hozamaira.
Az alapkezelők gyakran mondják – főleg a jó hozamot elérők –, hogy nem elég csak a költségeket figyelni, figyelembe kell venni az alap teljesítményét is. Lehet, hogy az egyik alap költsége csak egy százalék volt éves szinten, de a befektetők nem érnek el semmiféle hozamot. Egy másiknál esetleg évi tíz százalékra is rúg a költség, de a befektetőnek is maradt másik 15.
Adózni muszáj?
A nyílt végű befektetési alapok rugalmas futamidejük és változatos összetételük miatt nagyon alkalmasak még a tbsz (tartós befektetési számla) és a nyesz (nyugdíj-előtakarékossági számla) elemeiként is, amelyek hosszú távon adókedvezménnyel növelik a hozamot. Másik oldalról viszont az új tranzakciós adóval is kell számolni különböző műveleteknél, nem árt annak fényében is optimalizálni befektetéseinket, kerülve a túl sok tranzakciót.
|
A sorozat támogatója a Concorde Alapkezelő
|
