A legmagasabb adók a világon: Magyarország az élmezőnyben

A KPMG felmérése szerint véget érni látszik a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsok terén az elmúlt hét évben tapasztalt globális csökkenés. Ennek oka a költségvetési és gazdaságélénkítő források iránti megnövekedett kormányzati igény. A változás hatással lehet a nemzetközi kiküldetési programokra és a jövőbeni globális munkaerő mobilitási trendekre is. „Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik, ez elkerülhetetlenül akadályt jelent az ország versenyképességében” – mondja Mike Glover, a magyarországi KPMG adótanácsadó részlegének vezetője.

A KPMG Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok vizsgálata 2009 című tanulmányának eredményei szerint a legmagasabb átlagos személyi jövedelemadó kulcsa világszerte 0,3 százalékkal, azaz a 2008-as 29,2 százalékról a 2009-ben mért 28,9 százalékra esett vissza. Egyes országok azonban már tervbe vették, hogy a legmagasabb jövedelműeknél megemelik a személyi jövedelemadó kulcsát, míg más országok egyelőre csak vizsgálják ennek lehetőségét a legfrissebb költségvetés és a kirótt adók tükrében. 

„A jelen gazdasági környezetben, amikor az országok egyre növekvő költségvetési hiánnyal szembesülnek és forrásokra van szükségük a különféle gazdaságélénkítő programokhoz, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy némelyikük – a jelenlegi adóalapok mellett – a legmagasabb jövedelműektől vár segítséget a költségvetési bevételek növeléséhez” – tájékoztat Rosheen Garnon, a KPMG International Executive Services nemzetközi vezetője.

„Tanulmányunkban az elmúlt hét év legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsai terén általános csökkenésről számolunk be, azonban 2010-re olyan előjeleket látunk, melyek szerint a jelenlegi tendencia megfordulhat, mivel egyes országok – különösen Írország és az Egyesült Királyság – már javaslatot tettek a legmagasabb keresetűek jövedelemadó-kulcsainak emelésére” – teszi hozzá a szakértő. 

A KPMG tanulmánya szerint még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik a világon legmagasabb személyi jövedelemadót. Az egykulcsos rendszer bevezetésével azonban bizonyos kelet-európai országokban – beleértve Lettországot és Lengyelországot is, ahol a legmagasabb adókulcsot 23, illetve 32 százalékra csökkentették 2009-ben – az átlagos adókulcsok a 2003-as 41,1 százalékról 36 százalékra zsugorodtak 2009-ben.

Dánia – ha a társadalombiztosítást és a személyi jövedelemadót együttesen tekintjük – rendelkezik a legmagasabb, 62,3 százalékos személyi jövedelemadóval. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben Japán a listavezető a maga 50 százalékával. Latin-Amerikában Chile áll az első helyen 40 százalékos adókulccsal.

A KPMG 2009-es tanulmánya a társadalombiztosítási járulékok mértékére – így különös tekintettel a bruttó 100 000 és 300 000 USA dollárt kereső alkalmazottak jövedelemadójára és társadalombiztosítási járulékára – is kiterjedt. A társadalombiztosítási járulék összetevői országonként, munkaadónként és munkavállalói típusonként jelentősen eltérhetnek.   

Amikor a 100 000 USA dollárt kereső munkavállalók esetében a személyi jövedelemadó kulcsát és a társadalombiztosítási járulék mértékét együttesen vizsgáljuk, a legmagasabb kulcsokkal rendelkező országoknak Szlovéniát (54,9 százalék), Horvátországot (53,5 százalék) és Magyarországot (48,1 százalék) találtuk. 

„Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik. Ez elkerülhetetlenül akadályt jelent az ország versenyképességében, melynek következtében valószínűleg még több jövedelem kerüli el az adózást, mert az adóelkerülés jelentős előnyökkel jár" - teszi hozzá Mike Glover. 

A tanulmány áttekintette a járulékkötelezettségeket (mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon) a bruttó 100 000 és 300 000 USA dollárt kereső alkalmazottaknál. Franciaország rendelkezett a legmagasabb, nagyjából 60 százalékos összevont adókulccsal mindkét forgatókönyv esetén, őt követte Belgium 47 százalékkal, majd Magyarország és Olaszország következett az alsó 40 százalékos tartományban.

„Magyarországon a foglalkoztatást terhelő magas társadalombiztosítási járulékok bizonyulnak az egyik olyan kulcstényezőnek, ami miatt a kis- és középvállalkozások alacsonyabb árbevételt tüntetnek fel” - vélekedett Glover.

„A magas jövedelműek általában rendelkeznek kellő tehetséggel és végzettséggel, hogy alacsonyabb személyi jövedelemadót kirovó és képzett szakembereket kereső országokba települjenek át, tehát a személyi jövedelemadó terén bekövetkező változás hatással lehet a globális munkaerő mobilitására is” – olvasható a KPMG tanulmányában.

Európa hadat üzent az áfa-csalóknak
A kkv-król megfeledkezik az állam?
Feketézés: hihetetlen pénzeket lopunk el egymástól

Privátbankár