Fontos határidő közeleg
Ágoston Katalin, a Deloitte Zrt. adóosztályának szenior menedzsere elmondta, a munkáltatóknak 2013. január 31-ig kell kiadniuk az elmúlt évre vonatkozó összesített igazolásokat a munkaviszonyban juttatott jövedelmekről.
A cégeknek érdemes külön odafigyelniük arra, hogy az esetleges külföldi kiküldetések során munkavállalóik mely jövedelemrésze lehet adóköteles, illetve hogy a Magyarországról és a külföldről kapott jövedelmeik vonatkozásában a küldő félnek milyen szabályok szerint kell eljárnia.
A főszabály egyébként az, hogy a magyar munkáltatónak a saját juttatásait feltétlenül jelentenie kell, míg a külföldről szerzett jövedelmek csak a magánszemély adóbevallásában jelennek meg, ha szükséges.
A külföldi kiküldetések helyes kezeléséhez elengedhetetlen a magánszemély adóügyi illetőségének helyes megállapítása, valamint annak meghatározása, hogy a munkavállaló jövedelmével kapcsolatban melyik országnak van adóztatási joga. Ennek eldöntéséhez merőben új szempontokat vezetett be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012-ben kiadott közös állásfoglalása, amely lényeges változást hozott a kettős adóztatásról szóló egyezmények rövid távú kiküldetésekre vonatkozó szabályainak hazai értelmezésében.
Év közbeni változások: erre mindenképp figyeljen
Az állásfoglalás (amely egyébként az OECD értelmezésével alapvetően megegyezik) szerint egyedileg, egy összetett szempontrendszer segítségével kell megvizsgálni azt, hogy a rövid távú kiküldetések kapcsán lehet-e a fogadó országban működő gazdasági munkáltatóról beszélni, vagy sem. Előfordulhat például az, hogy bár a munkavállaló magyar jogviszonya folyamatosan fennáll, munkavégzésével oly mértékben integrálódik a fogadó vállalat tevékenységébe, hogy a kiküldetés összes körülményét (kinek van utasítási joga, ki ellenőrzi a munkavégzés helyét, ki biztosítja a munkához szükséges eszközöket, stb.) figyelembe véve mégis a kiküldetés országában keletkezik adókötelezettsége. Bár 2012. november 1-jét követően kezdődő kiküldetésekre vonatkozóan alkalmazza a NAV a hátrányos jogkövetkezményeket, a korábban kezdődő kiküldetések esetében is így kell eljárni, hiszen az OECD közös álláspont 2010-ben változott meg. Fontos feladat ezen kívül az adóelőleg levonási kötelezettség szabályszerű teljesítése, valamint a járulékkötelezettség megállapítása is.
Semmit se bízzunk a véletlenre
Dr. Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje elmondta, a magyar munkavállalók külföldi foglalkoztatásához kapcsolódó kérdések tisztázása a küldő vállalkozás és a kiküldött munkavállaló közös érdeke, hiszen ezzel elkerülhetők az utólagos követelések, megelőzhető a vélt vagy valós sérelmek jogi úton történő tisztázása. Annál is inkább fontos a vonatkozó megállapodások, szerződésmódosítások egyértelmű szövegezése, mert az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza részletekbe menően a kiküldetés intézményét, így az atipikus foglalkoztatás kereteit az adott szituációra vonatkoztatva, azonban a hatályos szabályozásoknak teljes mértékig megfelelve kell lefektetni.
Bár az új Munka Törvénykönyve már a múlt év közepén hatályba lépett, a 2012. évi kiküldetések esetében még a korábbi törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A kiküldetések kapcsán mindenekelőtt érdemes tisztázni a rövid- és hosszú távú kiküldetések közötti különbséget. Egyoldalúan ugyanis a munkáltató csupán 44 beosztás szerinti munkanapot meg nem haladóan foglalkoztathatja a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkahelyen, ezt meghaladó időtartamra csak a munkavállaló beleegyezésével történhet a kiküldetés. A két fél erre vonatkozó megállapodását a gyakorlatban rendszerint kiküldetési megállapodásnak hívják. Ez valójában tartalmilag a munkaszerződés módosítását jelenti, hiszen a munkavégzés helye, és sok esetben a munkáltató személye is megváltozik.
Érdemes a munkaszerződés egyéb tartalmi elemeire is figyelmet fordítani, sőt, szükség esetén módosítani azokat, például a munkabér valamint az egyéb juttatások fizetésének módja, pénzneme tekintetében. A megállapodás egyértelmű és pontos szövegezése a későbbiekben lényegesen csökkentheti a vállalkozások kiküldetésekkel kapcsolatos kockázatait.
Gyakorlati kérdések a bérszámfejtésben
Sándor Roland, a Deloitte CRS Kft. bérszámfejtési szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar munkavállalók külföldi foglalkoztatásához számos adminisztratív, bérszámfejtési feladat kapcsolódik - a teendők egy részét pedig már a kiküldetés előtt el kell végezni.
Az EU területére irányuló kiküldetések esetén a társadalombiztosítási kötelezettség kapcsán szükséges lehet az úgynevezett A1 igazolás beszerzése, amellyel a munkavállaló igazolja, hogy a küldő országban marad biztosított, ott fizeti a járulékokat, így a fogadó országban nincs ilyen jellegű kötelezettsége. Az Unióban orvosilag szükséges ellátásra jogosító európai egészségbiztosítási kártyát szintén a kiküldetés előtt kell kiváltani az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál, de ezen felül olyan gyakorlati szempontokat is érdemes végiggondolni, mint például azt, hogy mi lehet a devizában keletkezett jövedelmek átszámításának legelőnyösebb alkalmazása, vagy éppen azt, hogy pontosan hogyan fest a kiküldött munkavállaló szabadságolási rendje, amely gyakran a fogadó ország munkarendjéhez igazodik.
Gyakori probléma, hogy bár alapesetben a jövedelem adóztatása a munkavállalót fogadó országban történik, a magyar adó – és járulékalap megállapítására vonatkozóan azonban léteznek arányosítási szabályok. Ezek figyelmen kívül hagyása oda vezethet, hogy - tévesen – akár az összes munkaviszonyból származó kiküldetéssel kapcsolatos jövedelmet mentesítsék Magyarországon. Az így keletkezett adó- és esetleges járulékhiány késedelmi pótlékot, bírságot vonhat maga után. Az értelmezésben tavaly bekövetkezett változások óta ugyanis a hatóság kiemelt figyelmet fordít erre a területre.