Ezért szállt rá az adóhatóság a webáruházakra

A tisztességesen adózó webkereskedők részéről jogos igényként, az adóhatóság részéről – a negatív tapasztalatok miatt – szükséges feladatként merül fel az e-kereskedelem fokozott ellenőrzése. Az internet világában sok vállalkozás úgy véli, kibújhat a közteherviselés alól, ha adóköteles tevékenységét a világhálón keresztül bonyolítja. Ezzel pedig nemcsak a büdzsének, de a jogkövető kereskedőknek is kárt okoznak - írja friss közleményében az adóhatóság.

Az e-kereskedelem az adóellenőrzések alkalmával tapasztalt visszaélések nagy száma miatt áll az adórevizorok figyelmének középpontjában. Ugyanakkor a piac tisztességesen adózó szereplőiben is megfogalmazódott egy jogos igény arra, hogy a hatóság szűrje ki a nyugta, számla nélkül árusító, alkalmazottaikat feketén foglalkoztató vállalkozásokat. Ez utóbbiak ugyanis bevételeiket eltitkolva kivonják magukat a közterhek alól, és az így szerzett jogtalan adóelőnnyel versenyhátrányba sodorják a jogkövető kereskedőket.

Speciális víz számla nélkül és az alapítványi műkörmös esete

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal budapesti és Pest megyei adórevizorai ezen a területen közel kétszerannyi visszaélést tapasztalnak, mint a régióban vizsgált egyéb értékesítési formák esetén, ahol a megállapítási arány általában 30-33% között mozog.

A bizonylat-kiállítás elmaradását sokszor azzal magyarázzák a kereskedők, hogy csak viszonteladók, a nyugtaadás nem az ő dolguk. Így tett egy speciális vizet forgalmazó vállalkozás is, amelytől az adórevizorok interneten rendelték meg az árut, és számlaigényüket előre jelezték. A termék személyes átvételekor azonban semmilyen bizonylatot nem kaptak a kifizetett ellenértékről.

Egy másik esetben szintén a világhálón rendelt, műkörömépítésre vonatkozó kedvezményes kupont vásároltak az ellenőrök, nyugtára, számlára azonban annak beváltásakor is hiába vártak. A manikűrös hosszas keresgélés után végül egy közhasznú alapítvány bélyegzőjét és nyugtatömbjét vette elő, mondván, ő az alapítvány alkalmazottja és annak nevében végzi a szolgáltatást. Az ellenőrzés során a bevétel eltitkolásán túl az is kiderült, hogy a hölgy valójában nem volt bejelentve - írja a NAV.

Mikor nem kell számlát adni?

Fontos kiemelni, hogy annak a vállalkozásnak is, amely gazdasági tevékenységét az interneten keresztül bonyolítja, értékesítéseit az Áfa törvénynek megfelelő bizonylattal kell igazolnia. A legtöbb ügylet esetében megfelelő forma lehet az Áfa törvény 169. § szerinti számla. A számlakiállításnak általában egyébként sincs akadálya, mivel a megrendelés következtében a szükséges adatok (vevő neve, címe) általában hiánytalanul az eladó rendelkezésére állnak.

Az értékesítő a számlakibocsátás alól akkor mentesülhet, ha a vevő nem minősül sem az áfa alanyának, sem nem adóalany jogi személynek, az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és annak megfizetése legkésőbb a teljesítésig maradéktalanul megtörténik. Ilyen esetben viszont – ha a vevő számlát nem kér – nyugta adása kötelező (kivéve sajtótermék értékesítését vagy kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés útján történő értékesítést).

Az a tény tehát, hogy egy vállalkozás az interneten keresztül végzi tevékenységét, nem mentesíti az adójogszabályok betartása alól - hívja fel a figyelmet a NAV.