Állati alacsony áfa
A Figyelő legfrissebb számában megjelent cikk szerint az állateledel értékesítésének áfája Magyarországon 27, Lengyelországban azonban csak 8 százalék, amely az ottani adórendszerben egy kedvezményes kulcs. Emiatt ha valaki magyar székhellyel szolgál ki állateledelt vásárló fogyasztókat a neten, akkor 27 százalékos áfát fizet. Ha viszont lengyel székhelyű céggel szolgálja ki a magyar vevőit is, magyar nyelvű honlapot üzemeltetve, akkor csak 8 százalékos áfát kell kiköhögnie.
Egy lengyel társaság a magyar ügyfeleit jogszerűen csak 35 ezer eurós, jó 10 millió forintos magyaroktól elért árbevételig szolgálhatná ki, utána be kellene jelentkeznie a NAV-nál. De a Figyelő szerint ismertetett gyakorlat az, hogy a cégek a limit felett sem jelentkeznek be a magyarországi áfa hatálya alá, vagyis nem a magyar költségvetésbe fizetik a forgalmi adót.
A távolsági értékesítés (distance sales) problematikája ismert, uniós áfadirektíva is kezeli. Csakhogy az áfa-különbségből adódó előny jelentős, ami csalásra csábítja a cégeket. A NAV dolgát nehezíti, hogy a másik ország gyakorlatilag ellenérdekelt: örülnek, ha az elektronikus kereskedő minden adóbefizetése az ő költségvetésüket gazdagítja.
25 milliárdos forgalom után bukhattuk az áfát
Magyarországon eddig 1,6 millió ember vásárolt már a világhálón, és az előrejelzések szerint a forgalom a következő években továbbra is dinamikusan növekszik. A magyar költségvetés mindebből a növekedésből azonban vajmi keveset lát, ha mindez így folytatódik.
Becslések szerint 2012-ben 25 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le azok a magyar nyelvű internetes boltok, amelyek teljes egészében kikerülik a magyarországi adófizetést.
A futárokon keresztül elcsíphető lenne a pénz
A magyarországi megrendelések jelentős részét a magyarországi futárszolgálatok viszik házhoz, így ez a bevétel átfolyik a futárcégeken, és könnyen ellenőrizhetővé teszi a külföldről érkező és eddig Magyarországon adót nem fizető kiskereskedelmi áruforgalmat. A hatóságoknak érdemes lenne kötelezni a logisztikai társaságokat arra, hogy havonta jelentsék a NAV-nak a forgalmukat - így követhetővé válna, mely online kereskedőcégek lépték át a 35 ezer eurós értékhatárt anélkül, hogy bejelentkeztek volna a magyar áfa hatálya alá - írja a Figyelő friss számában Brückner Gergely.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
