Szeptember első néhány napjában az arany ára meghaladta a történelmi 3500 dolláros unciánkénti szintet. Valóban, az arany ára dollárban mérve 2023 óta megkétszereződött, jelezve, hogy az emelkedés már nem csupán napi ingadozás vagy klasszikus befektetői hullám, hanem a globális gazdasági és politikai rendszer mélyreható változásának tünete. Amikor a piac a kötvényekből, devizákból és részvényekből pénzt von ki egy olyan fémbe, amely semmi mást nem ígér, mint állandóságát, az annak a jele, hogy az intézményekbe vetett bizalom kezd megrendülni.

Monetáris politika a nagypolitika árnyékában

Az aranyár emelkedésének hivatalos magyarázata a Federal Reserve (Fed) kamatcsökkentési várakozása. Trump sorozatos támadásai nyomán a szeptember 16-17-i ülésen a 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés valószínűségét több mint 90 százalékra becsülik.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők már most arra számítanak, hogy a reálhozamok csökkennek, és az arany relatíve vonzóbbá válik. De alapvetően nem csak a monetáris politikáról van szó, hanem arról is, hogy a monetáris politikát már nem tekintik függetlennek a politikai konfliktusoktól.

Donald Trump elnök kísérlete Lisa Cook kormányzó eltávolítására a Federal Reserve-ből megerősítette azt a felfogást, hogy az évtizedekig a stabilitás szimbólumainak számító intézmények mostanra napi politikai csatározások tárgyává váltak. Már önmagában az a tény, hogy a bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy az elnök szilárd jogalap nélkül megváltoztathatja-e a Fed igazgatótanácsának összetételét, elég ahhoz, hogy aláássa a piaci bizalmat.

Az arany ezután gazdasági mutatóból politikai mutatóvá válik – annak mértékévé, hogy mennyire bíznak még a központi bankok autonóm cselekvésében.

A dollár gyengülése és új aranyvásárlók megjelenése

Egy másik tényező a dollár árfolyamának alakulása. Az év eleje óta az amerikai valuta több mint tíz százalékkal gyengült a főbb valutákból álló kosárral szemben.

Azok számára, akik euróban, jenben vagy jüanban tartalékolnak, az arany olcsóbb lett, így a kereslet megnőtt. Ezenkívül a világ központi bankjai – különösen Kínában, Indiában, Törökországban és Lengyelországban – gyorsan növelik aranytartalékaikat. Nem nosztalgiából teszik ezt, hanem abból a stratégiai igényből, hogy diverzifikálják eszközeiket és csökkentsék függőségüket a dollártól.

Ezek a központi bankok politikái kettős üzenetet közvetítenek. Egyrészt az arany egyre fontosabbá válik globális tartalékeszközként. Másrészt azok az országok is az arany felé fordulnak, amelyek hagyományosan nem aranyközpontúak, ami azt mutatja, hogy a dollárba és az amerikai kötvényekbe vetett bizalom már nem abszolút.

Ez nem jelenti azt, hogy a dollár összeomlani készül, de azt igen, hogy a globális pénzügyi rendszer lassan mállik szét, és teret nyit az alternatív értékmegőrző eszközöknek, így az aranynak.

Miért más ez a pillanat, mint a korábbiak?

A történelemben több olyan időszak is volt, amikor az arany ára meredeken emelkedett – például az 1970-es évek inflációja vagy a 2008-as válság idején. A jelenlegi pillanat azonban más, mivel az arany nem egyetlen sokkra vagy válságra reagál, hanem több tényező összességére: az Egyesült Államok politikai bizonytalanságára, az európai költségvetési nyomásra, a gazdasági kapcsolatok széttöredezésére Kína és a Nyugat között, valamint a folyamatos geopolitikai instabilitásra Ukrajnától a Közel-Keletig.

Más szóval, az arany az általános bizonytalanságot méri. Az általános bizalomvesztés szimbólumává vált, és nem csupán egyetlen eseményre adott reakciónak tekinthető.

Hogyan válik az arany pszichológiai indikátorrá?

A kötvény- és devizapiacok a jövőbe vetett bizalomra támaszkodnak – arra a meggyőződésre, hogy az intézmények betartják ígéreteiket, valamint a játékszabályok stabilitására. Az arany ezzel szemben nem igényel bizalmat senkitől. Értéke pontosan abból fakad, hogy nem függ politikai döntésektől, törvényektől vagy szerződésektől.

Amikor az arany ára emelkedik, az azt jelenti, hogy a befektetők elhagyják a szerződések világát, és a fizikai stabilitás világába lépnek. Ezért az arany nemcsak az infláció elleni fedezet jelenleg, hanem a világrend jövőjével kapcsolatos hangulat pszichológiai barométere is.

Előrejelzések és következmények

Ha a Fed a szeptemberi ülésén csökkenti a kamatlábakat, és a piacok arra a következtetésre jutnak, hogy a politika az elnöki ambíciók eszközévé vált, az arany ára valószínűleg tovább emelkedik, jövőre 3900, sőt akár 4000 dollár/uncia felé. Ez nem csupán egy piaci lépés lenne, hanem annak a jele, hogy a befektetők többet fektetnek be abba, ami senkitől sem függ, és kevesebbet abba, ami az amerikai intézményektől függ.

Az arany ára jelenleg nem azért emelkedik, mert a befektetők inflációra számítanak, hanem azért, mert nem számítanak stabilitásra. Ebben a tekintetben ez egyfajta népszavazás a korábban bizalom-monopóliummal rendelkező intézmények ellen.

Ha a FED-del, a dollárral és az amerikai kötvényekkel kapcsolatos kételyek az aranyban is tükröződnek, akkor egyértelmű, hogy a világ egy olyan időszakba lép, amelyben egyetlen intézménynek sincs biztonsági monopóliuma.

Ez egy olyan üzenet, amely túlmutat a piacokon, és a geopolitikára is hatással van: ha Amerika már nem tud kiszámíthatóságot kínálni, a világ más mechanizmusokat fog keresni.

Ez az a pillanat, amikor az arany, egy több évezredes értékmegőrző fém, korunk legmodernebb mutatójává válik. Ára gazdasági, de jelentősége politikai. Azt üzeni, hogy olyan korban élünk, amikor a bizalomnak ára van, és ez az ár napról napra emelkedik, uncia aranyban kifejezve.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)