Ezen a hétvégén Zelenszkij elnök ígéretet tett arra, hogy fokozni fogja a nagy hatótávolságú rakétatámadásokat Oroszország ellen. Zelenszkij így fogalmazott: „Pontosan úgy fogjuk folytatni aktív műveleteinket, ahogyan az Ukrajna védelméhez szükséges. Az erők és az erőforrások készen állnak. Új mélységi csapások is tervbe vannak véve.”
Beszámolók szerint az amerikai hatóságok jóváhagyták 3350 darab nagy hatótávolságú cirkálórakéta eladását Dániának, Hollandiának és Norvégiának, amelyek ezeket Kijevnek adják át. A rakétákat F-16-os harci repülőgépekről lehet kilőni, amelyeket ez a három ország Belgiummal együtt készül átadni Ukrajnának. A New York Times ezt az üzletet „amerikai fegyvergyártók számára pénzügyileg váratlan szerencsének” nevezi, míg Németország arra készül, hogy amerikai gyártmányú Patriot rakétaütegeket küldjön Ukrajnába.
Alaszka elfelejtve
Valóban, alig két héttel azután, hogy Trump Alaszkában tárgyalásokat folytatott Putyin elnökkel, a diplomáciai megoldásról szóló megoldások elhalványulnak. Szombaton a brit Daily Telegraph összefoglalta az Ukrajnának nyújtandó európai „biztonsági garanciák” jelenlegi terveit, amely Ukrajna maradékát gyakorlatilag egy NATO által őrzött bázissá alakítaná át.
A Telegraph szerint az európai országok 30 ezer katonát küldenének Ukrajnába, és „repülési tilalmi zónát” hoznának létre Ukrajna felett, valamint amerikai légvédelmi rendszereket vásárolnának az orosz repülőgépek lelövésére. Emellett támogatnák a török vezetésű „fekete-tengeri haditengerészeti missziót, amelynek célja az Ukrajnába vezető és onnan induló kereskedelmi hajózási útvonalak biztosítása”.
Végül finanszíroznák a frontvonalak mentén nagy léptékű erődítmények építését, hogy elriasszák az orosz katonai akciókat, miközben a NATO-erőknek kedvező helyzetet teremtenének a harcok jövőbeli újrakezdéséhez.
Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata
Érdekes módon ezeknek a terveknek egyik kulcsfontosságú eleme, hogy Európa olyan amerikai magánkatonai vállalkozásokat vegyen igénybe, mint az Academi (korábban Blackwater néven ismert), amely az Egyesült Államok vezette NATO iraki és afganisztáni megszállása során elkövetett háborús bűnökkel vált hírhedtté. „A frontvonalbeli erődítményeket és a közeli bázisokat amerikai magánkatonai vállalkozók építhetnék, ahogyan azt Irakban és Afganisztánban is tették” – írta a Telegraph. Hozzátette, hogy ezek a vállalkozók „megvédhetnék az amerikai vállalkozásokat” is.
Brit tisztviselők a Telegraphnak azt nyilatkozták, hogy ez hitelességet kölcsönözne Európa Oroszország elleni fenyegetéseinek. A brit lap szerint viszont az európai hatalmak nemcsak azzal küszködnek, hogy 30 ezer katonát találjanak az ukrajnai szolgálatra, hanem attól is tartanak, hogy Oroszország katonai megtorlást fog alkalmazni: a Kreml ugyanis ezt a lépést „túl erőszakosnak” tarthatja. Az amerikai zsoldosok Ukrajnába küldése – mondták a tisztviselők – „amerikai katonákat, azaz amerikai útlevéllel rendelkezőket helyez a helyszínre, ami hatékonyan visszatartja Putyint”.
Brüsszel kőkemény
„Felejtsd el a pénzed visszakapását, Moszkva!”. Ez volt az EU külügyi főképviselőjének, Kaja Kallasnak a nyers üzenete az EU külügyminiszterek közötti tárgyalások után, amelyek során megvizsgálták annak lehetőségét, hogy felhasználják a Belgiumban, az Euroclear által jelenleg őrzött, több mint 200 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyont, írja a Politico.
Az üzenet: te tetted tönkre, te fizetsz érte. „Egy dolog teljesen egyértelmű, amiben mindenki egyetértett: tekintettel az Oroszország által okozott pusztításra, elképzelhetetlen, hogy Oroszország valaha is visszakapja ezt a pénzt, hacsak nem téríti meg teljes mértékben Ukrajnának az okozott károkat” – mondta az egykori észt miniszterelnök szombaton a koppenhágai csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón. „Vannak kockázatok [a vagyon feloldásával kapcsolatban], de bízom benne, hogy képesek vagyunk ezeket a kockázatokat csökkenteni.”
Ursula von der Leyen is kőkemény volt és az FT-nek a hétvégén leszögezte: az EU „meglehetősen pontos terveket” dolgoz ki az Ukrajnába történő esetleges katonai bevetésekre vonatkozóan. „A biztonsági garanciák rendkívül fontosak és elengedhetetlenek” – mondta. „Van egy világos útitervünk, és megegyezésre jutottunk a Fehér Házban... és ez a munka nagyon jól halad.”
Moszkva más terveket sző
Ehhez képest a Kreml már többször megismételte követeléseit egy olyan békeszerződés megkötésére, amely garantálja, hogy Ukrajna semleges maradjon, és ne fogadjon be NATO-csapatokat. Ismételt légitámadásokat indított több száz rakétával és drónnal, hogy megsemmisítse azokat az ukrán gyárakat, légibázisokat és kikötőket, amelyek olyan rakétákat gyártanak vagy szállítanak, amelyeket a NATO Oroszország bombázására használhatna.
A Kreml egyértelművé teszi továbbá, hogy felkészül a háború folytatására. „Ma határozzuk meg a fegyveres erők csoportjainak az őszi időszakra vonatkozó feladatait” – mondta Valerij Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar főnöke szombati tájékoztatóján. „A kombinált csapatok szinte az egész frontvonalon folyamatos offenzívát folytatnak. A stratégiai kezdeményezés teljes mértékben az orosz erők kezében van.”
Amerika elégedetlen
A hétvégén egy magas rangú fehér házi tisztviselő névtelenül nyilatkozott az Axiosnak, és elítélte az európai hatalmakat a békeegyezmény megakadályozása miatt: „Az európaiak nem hosszabbíthatják meg ezt a háborút, és nem támaszthatnak ésszerűtlen elvárásokat, miközben azt várják, hogy Amerika viselje a költségeket. Ha Európa eszkalálni akarja ezt a háborút, az az ő döntésük.”
Az Axios rámutatott az Egyesült Államok és Európa közötti növekvő konfliktusokra, valamint az európai hatalmak közötti nézeteltérésekre. „Az amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a brit és francia tisztviselők konstruktívabbak. De panaszkodnak, hogy más nagy európai országok azt akarják, hogy az Egyesült Államok viselje a háború teljes költségét” – írta az amerikai portál, hivatkozva egy másik magas rangú Fehér Ház-tisztviselőre, aki azt mondta: „Néhány európai továbbra is mesevilágban él (...) Mi csak ülünk és figyelünk. Hadd harcoljanak egy darabig, és meglátjuk, mi lesz.”
