A bizottság az Eurostat adataira hivatkozva országonkénti bontásban is közölte, hogy 2011-ben, illetve a 2000 és 2011 közötti időszakban átlagosan melyik tagállam mekkora áfabevételtől esett el.
Magyarország az adatok szerint 2011-ben 8,5 milliárd euró (2550 milliárd forint) áfabevételhez jutott, miközben elméletileg 12,2 milliárd euró (3660 milliárd forint) áfabevételre lett volna jogosult. A kettő közötti különbség 1110 milliárd forintnak megfelelő 3,7 milliárd euró, a magyar GDP 3,7 százaléka. Az adatok tanúsága szerint Magyarország 2000 és 2011 között ilyen módon minden évben a GDP 3 százalékának megfelelő forgalmiadó-bevételtől esett el.
A visegrádi országok közül Lengyelország ezen a téren kimagaslóan teljesít, a GDP 1,1-1,5 százaléka esett ki a büdzsé bevételei közül. Szlovákiában 2011-ben a GDP 4 százaléka volt az elmaradt áfabevétel, 2000 és 2011 átlagában pedig a bruttó hazai termék 2,9 százaléka. Csehországban ugyanezek a számok 2,7-2,1 százalékon állnak.
Az "adócsaló" görögök a sor végén
Általánosságban megállapítható, hogy a nyugat-európai országok GDP-arányosan 2 százalék alatti áfabevétel-kiesést mutatnak. Svédországban a leghatékonyabb az áfabeszedés, Stockholm az elvileg beszedhető forgalmi adó 98 százalékát szedte be ténylegesen 2011-ben, az elmaradt bevétel mindössze a GDP 0,2 százaléka. A skála ellenpontja a válság sújtotta Görögország, amely 2011-ben lehetséges áfabevételeinek 39 százalékát nem szedte be, a GDP 4,7 százalékától fosztva meg ezáltal a görög büdzsét. A számokból az látszik tehát, hogy a görög államháztartás helyzetén egyedül az áfabeszedések hatékonyságának növelése is óriási mértékben javítana.
"Elfogadhatatlan, hogy ilyen mennyiségű forgalmi adó csússzon ki a réseken, főleg annak fényében, hogy milyen pozitív hatással lehetnének ezek a bevételek a közpénzek mérlegére" - jelentette ki Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős litván tagja.
Az egyszerűbb szabályok is sokat segíthetnek
Az áfabevételek nem csak csalás miatt maradhatnak el - mutat rá a brüsszeli testület, amely szerint fizetésképtelenség, csőd, statisztikai hiba, késedelmes fizetés vagy az adószabályok törvényes kijátszása, kiskapuk is vezethetnek az adóbevételek csökkenéséhez. Az adatokkal az Európai Bizottság az adóelkerülés és adócsalás elleni mielőbbi és minél határozottabb fellépésre igyekszik rábírni az unió tagállamait.
Ugyanakkor Brüsszel a tagállamok forgalmiadó-rendszereinek egyszerűsítése mellett is síkra száll, mert úgy véli: minél egyszerűbb az áfaszabályozás, annál egyszerűbb az adófizetőknek teljesíteniük fizetési kötelezettségeiket.
"A tagállamoknak úgy kell átalakítaniuk adórendszereiket, hogy megkönnyítsék a szabályoknak való megfelelést, elrettentsenek a csalástól és adóelkerüléstől, és javítsák az adóbeszedés hatékonyságát" - áll a bizottság közleményében. Brüsszel szerint ugyanis ha egy ország áfarendszere összetett, bonyolult, minél több adókulcsot alkalmaz, annál nagyobb az esély egyre több bevétel elmaradására.
A bizottság szerint az adóalanyok körét bővíteni kell, és minél több kivételt, engedményt és kedvezményes áfakulcsot kellene felszámolni. Ebben az esetben az általános áfakulcs is csökkenthető lenne bevételkiesés nélkül - mutatott rá már korábban is az Európai Bizottság.
Közel 60 trilliós veszteség a be nem szedett áfa miatt
Az Európai Unió teljes bruttó hazai terméke (GDP) másfél százalékának megfelelő, mintegy 193 milliárd euró, átszámítva mintegy 57,9 trillió forint adóbevételtől esnek el a tagállamok a be nem szedett forgalmi adó miatt; ez az összeg Magyarországon elérheti a GDP 3,7 százalékát - közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
Tíz éve nem tapasztalt érdeklődés látszik a cégek körében. 
