A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a társasági adóalap meghatározása során nem minősül elismert költségnek, így a módosítás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a támogatás révén az adózó által korábban realizálható 10-19 százalékos társasági "adóelőny" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken - hívja fel a figyelmet a PriceWaterhouseCoopers.
A tanácsadó cég adó és jogi hírlevelében ismerteti: a magyar sporttámogatás adókedvezményének rendszere a kiegészítő sportfejlesztési támogatás intézményével módosul. Ilyen jogcímen kell ugyanis a támogatás 10 vagy 19 százalékos társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százalékát szponzori szerződés keretében a sport további fejlesztésére fordítani. A törvénymódosítás célja az indokolás szerint a támogató "többletbevételének" csökkentése oly módon, hogy a támogatási hajlandóság fenntartása mellett, a sporttámogatási rendszer következtében csökkenő szponzori támogatások növekedő tendenciába forduljanak át.
Az új szabályokat a 2013/2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni, így a korábbi támogatási időszakra benyújtott és meghosszabbított sportfejlesztési programokra az új szabályok nem vonatkoznak. A törvénymódosítás nem tartalmaz külön rendelkezést az eltérő üzleti éves adózókra, így az ő esetükben kérdéses, hogy az új 2013/2014-es programok támogatása esetén mely szabályok irányadóak. A kiegészítő sportfejlesztési támogatást a támogatással érintett sportág szakszövetségének, illetve sportköztestületnek kell befizetni.
A módosítás a korábbi rendeleti szintű szabályozást felváltva törvényi szintre emeli azon adózói kötelezettséget, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltételeként előírt támogatás, és immáron a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítését az adózónak 8 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A szabályozásból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást egyidejűleg kell-e folyósítani és bejelenteni. Mindezek alapján e rendelkezést úgy is lehet értelmezni, hogy az adózó a támogatás folyósítását követően eleget tesz az adóhatósági bejelentési kötelezettségének, majd később folyósítja a kiegészítő sportfejlesztési támogatást, amit külön, a megadott határidőn belül szintén bejelent a NAV-nak.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az adózó a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel állapítja meg a kiegészítő támogatás összegét, és később a tényleges adóalapja alapján a 19 százalékos adókulcs alkalmazására is köteles, akkor a támogatás legalább 7 százalékát kiegészítő sporttámogatásra kell fordítania.
A PwC azt javasolja, aki még részesedni kíván a sporttámogatás változatlan, 10 és 19 százalékos adóelőnyéből, mielőbb tekintse át az adóévre tervezett adókalkulációt, és kössön támogatási szerződést a támogatást még igénybe venni tudó sportszervezetekkel. Az új sporttámogatási szabályok a hírlevél szerint egyidejűleg felvetik a filmtámogatás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának előtérbe kerülését, tekintettel arra, hogy e két társasági adókedvezmény tekintetében nem csökkent a realizálható "adóelőny", marad az eddigi 10-19 százalék.
Padlót fogott a társasági adós sporttámogatás
A sportfejlesztési támogatás korábbi 10-19 százalékos társasági "adóelőnye" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerint októberben az éves infláció Észtországban, Lettországban, Horvátországban és Ausztriában volt. 
