Nem lesz egyszerűbb az adóbevallás, sőt, bonyolódik

A 2013-as, várhatóan ma elfogadandó adócsomag kevés adminisztrációs egyszerűsítést tartalmaz majd, ugyanakkor az új adózási módokkal új adónemeket, ezekkel együtt további előírásokat vezetnek be, így összességében a bürokratikus terhek régóta várt csökkentésétől talán minden eddiginél távolabb kerülünk – állítja Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. Az új adminisztrációs kötelezettségek már meglévő és új adónemeket egyaránt érintenek.

Bonyolódó áfa-bevallások

Január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatokat szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt. Az előírás az eva-körbe tartozó, tehát áfa-bevallásra nem kötelezett szereplőket szintén érinti. Ezzel együtt a számlázás menete is bonyolultabbá válik, mivel ilyen esetben a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán.

A számlázási és könyvelőprogramokat a fenti előírások szerint is bővíteni kell majd, mivel a nem kellően felkészült háttérprogramok alkalmazásával egy-egy áfa-bevallás kitöltési ideje akár több órával is megnőhet az eddigiekhez képest.

A vállalkozásoknak kettős nyilvántartást kell majd vezetniük

Jövőre a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások a jelenlegi mellett választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. A kiszámíthatóbb pénzmozgásokkal járó lehetőség ugyanakkor számottevő plusz adminisztrációval jár. Egyrészt a december végi bejelentkezésig el kell végezni a számítást, egyáltalán megéri-e áttérni az új adózási módra. Másrészt a vállalkozásoktól folyamatos és naprakész, nehezen áttekinthető kettős nyilvántartás vezetését követeli meg, amelyet az adóhatóság viszont könnyebben ellenőrizhet majd.

A pénzforgalmi szemlélet esetében számlát csak pénzügyi teljesítéskor állíthatnak ki a cégek, a teljesítésről ugyanakkor az árbevétel könyvelése miatt szintén számviteli bizonylatot kell majd kiállítani – világít rá a BDO Magyarország partnere. - Ennek a rendszernek az adminisztrációjára az adózói körnek nincs megfelelő felkészültsége, mint ahogy a tapasztalataink szerint a hasonlóan működő előlegszámlát is nehezen kezelik a vállalkozások.”

További teher, hogy a számla befogadásakor a másik félnek is ellenőriznie kell majd, vajon a számlakiállító valóban a választott adózási módnak megfelelően állította-e ki a számlát (az új adózási mód szintén kötelező eleme lesz a számláknak.). Kérdés, hogy az erre a célra használható NAV-adatbázis elérhető lesz-e a szükséges időben, ellenkező esetben csak a partnertől kért nyilatkozatra lehet majd támaszkodni.

Az új kisvállalkozási adók sem segítik az átláthatóságot

A kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) beveztése szintén egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé.

A számlabefogadónak szintén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kata-s számlák tekintetében, amire a könyvelési rendszert szintén alkalmassá kell tenni. Ha az adózó megszűnik kata-alany lenni, a bevételi nyilvántartás helyett ismét a részletesebb nyilvántartásra kell áttérnie úgy, hogy az összehasonlíthatóságot és folyamatosságot visszamenőleg is biztosítania kell.

A kiva esetében elsősorban az adóalap kiszámítása okoz majd problémát, mert pénzforgalmi szemléletű eredményt számos korrekciós tétel (például a személyi jellegű kifizetések) figyelembe vételével kell meghatározni. A probléma megfelelő kezelése csak a pénzeszközváltozást és a különböző korrekciós tételek folyamatos mérésére felkészített számviteli rendszerek lesznek képesek megfelelően kezelni.

Aránytalan szankciók, ha késik a székhelyhasználat igazolás

A cégek adminisztrációs feladatainak halmazát a jövőben előírt folyamatos kötelezettségek mellett egyedi eljárások is időről-időre növelik. Jelenleg a székhelyhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat találkozhat a legtöbb vállalkozás: egyre több céghez érkezik a NAV-tól jelenleg is olyan nyomtatvány, amelyben az adóhatóság pótlólagos adatokat kér a székhelyhasználatra, illetve a cég képviselőire vonatkozóan. Ebben az esetben elsősorban nem a többletfeladat okozhat problémát, hanem a rövidre szabott határidő melletti késedelmet, mulasztást kísérő aránytalan mértékű szankció: a pénzbírság mellett az adószám törlése is a ténylegesen alkalmazott büntetési eszköztár része.

Valamennyi vállalkozásnak február 1-jéig cégbírósági bejelentkezést kell tennie, amelynek során igazolja székhelyhasználati jogosultságát és megjelöli a kézbesítési megbízottat. Az eljárás ugyan illetékmentes, ám az ügyvédi díj mellett a 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságteher itt is aránytalan mértékűnek tűnik.