A múlt héten derült ki, hogy a telefonadó miatt is kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, akárcsak a telekomadó ügyében. A telekomadót a kormány ideiglenes szektorális adóként vezette be, januártól kivezette az adórendszerből. Lényegében ezt váltotta az sms-eket és a telefonhívásokat terhelő újabb adót, melyet már tavaly júliustól bevezetett a kormány.
Magyarország vitatja, hogy igazgatási díjnak minősülne a telefonadó. Az NGM már a telekomadó kapcsán is azzal érvelt, hogy az nemcsak nevében, hanem tartalmában is adónak minősül. Ez az ügy mér a bíróság előtt van, a telefonadó ügyében a kormánynak még két hónapja van, hogy válaszoljon az EU legfőbb végrehajtószervének.
A vita ezen a kérdésen - díj vagy adó? - fog eldőlni, ez azért fontos, mert a jelenleg hatályos uniós irányelv szerint a szektorra kivetett "igazgatási díjakat" vissza kell forgatni az ágazatba, nem lehet például arra használni, hogy a költségvetés egyenlegét javítsák fel vele. Az NGM-nek a korábbi és most kirótt extra adóval márpedig egyértelműen ez a célja. De nemcsak Magyarország szembesült ezzel a problémával.
Jól van, jól van, adó - de milyen adó?
Franciaország egy különadót vetett ki az elektronikus hírközlési szolgáltatókra a francia közszolgálati televíziós csatornák finanszírozása céljából. A Bizottság álláspontja szerint az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv értelmében e szektorra az általános hatályú adókon (pl. társasági adó) túl csak olyan igazgatási díj vethető ki, amely az ágazat szabályozási és engedélyezési rendszeréhez kapcsolódó költségek fedezésére szolgál. Márpedig Brüsszel szerint a francia adó nem minősül sem általános hatályú adónak, sem pedig igazgatási díjnak.
Ez azért is érdekes lehet a számunkra, mert Magyarország azt szeretné az EU Bíróságon bebizonyítani, hogy a telefonadó valójában adó, ugyanakkor újabb problémát jelenthet, hogy ha adónak is számít ez a közteher, akkor vajon általános hatályúnak számít-e?
Hasonló ügyben indított amúgy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást Spanyolország ellen is.
Van, aki inkább előre kérdez
Máltán a fentitől eltérő a helyzet, ott egy a felhasználók által viselendő jövedéki adót vetettek ki a mobiltelefon-szolgáltatásokra, amelyet a szolgáltatóknak kell beszedniük és az adóhatóság felé továbbítaniuk. A szolgáltatók ezt az adót a máltai bíróságok előtt megtámadták arra hivatkozva, hogy az a távközlési ágazatra kivetett, az irányelv által tiltott egyedi alkalmazású adónak minősül. Az ügyben eljáró máltai alkotmánybíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses jövedéki adó összhangban van-e az irányelvvel - tudtuk meg az EU Bíróság kommunikációs osztályától.
Ha az idei évi bevételeket is beleszámítjuk, akkor Magyarország - óvatos becslésünk szerint is - több mint 250 milliárdot bukhat kamatokkal együtt, ha nem sikerül megvédenie igazát. A különadóból származó bevételeket ugyanis ebben az esetben vissza kellene fizetnie a szektor szereplőinek.
Nemcsak a mi telefonadónk miatt kötekedik az EU
Nemcsak Magyarországnak kell az Európai Bíróság előtt megvédenie a távközlési szektorra kivetett különadóját, hanem Franciaországra és Máltára is hasonló feladat vár. Míg az előbbi ország ellen – csakúgy mint hazánkkal szemben – a Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást, addig a máltai ügy előzetes döntéshozatali eljárás keretében került a luxembourgi bírák elé.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
