A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kormány 2012. év közepétől távközlési adót vezetett be, a júliustól élő adóból szeptembertől realizál bevételt a költségvetés. Tavaly ezen a címen 12,2 milliárd folyt be az államkasszába. Az Európai Bizottság azonban vitatja ennek jogszerűségét, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
"A Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást" - magyarázkodik az NGM, nem mintha ezt valaki is vitatta volna.
Egy szó lesz a vita tárgya?
Az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. Azonban Magyarország álláspontja szerint a telefonadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint – nem egyhangúsággal – fogadták el, állítja az NGM.
Az Európai Bizottság hasonló ok miatt indított eljárást a 2013-ra kivezetett telekomadó miatt, Brüsszelt nem győzte meg a kormány akkori válasza, ami szóról szóra megegyezik a mostanival. Az az eljárás már a harmadik szakasznál tart: a kormánynak az Európai Bíróságon kell megvédenie az igazát.
A telefonadó célja, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. A telefonadó – rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés - így az NGM. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Több mint 250 milliárd forint múlhat ezen
A telekom szektorra kivetett két különadó miatt nagyon is sokat bukhat az állam. A különadók nélkül nem sikerült volna tartani a hiánycélt, de később nagy fejfájást okozhat még a magyar kormánynak az unortodox adópolitika. Ha az Európai Bíróságon nem sikerül megvédenie Magyarországnak azt az álláspontját, hogy adóról és nem pedig díjról van szó, akkor a két adónem miatt a kamatokkal együtt - első becslésünk szerint - több mint 250 milliárd forint visszafizetésére kötelezheti az EU bírósága hazánkat. A telefonadóból tavaly 12,2 milliárd bevétel volt az államnak, idénre 40 milliárdos bevétellel számol a költségvetést. Az ügy tárgyalása évekig húzódhat a Bíróságon.
A végeredmény hivatalossá vált.
