Az alkotmányügyi bizottság két csomagban több mint száz oldalnyi, továbbá a kormánypárti képviselők nyolc módosító indítványt nyújtottak be hétfőn a végszavazás előtt álló jövő évi adótörvényekhez - a javaslatok a parlament honlapján jelentek meg.

Új szabályok végszavazás előtt

A módosító javaslatok között számos új szabály is szerepel. Ilyen például az alkotmányügyi bizottság azon indítványa, amely a gazdasági társasági törvényt módosítja. A már adószámot kapott, de még be nem jegyzett cégek az irataikon, a nevük után kötelesek beírni a "b.a." toldatot, amely a bejegyzés alattiságra utal. Ha a cégbíróság nem jegyzi be a céget, akkor az addig megkötött ügyleteket úgy kell kezelni, mintha azokat az alapítók együttesen kötötték volna. Ügyletet csak az adószám után köthet a be nem jegyzett előtársaság, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet akkor sem folytathat.

Adóregisztrációs eljárás is lesz

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerül az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

Fokozott adóhatósági felügyelet

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat el számára a hatóság.

Ki hogy értelmezi a szabályokat?

A bizonytalan adójogi helyzet már a javaslat tárgyalásakor bekerült a jövő évi adótörvényekbe. Ennek lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Az alkotmányügyi bizottság most beszúrta a szövegbe azt, hogy ha a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

A bizottság a regisztrációs adó-törvényben definiálja a gépjárműflotta-üzemeltető fogalmát. Az ilyen cégnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

Az illetéktörvény úgy módosul, hogy jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a külön jogszabály által meghatározott pótdíj.

Visszterhes vagyonszerzési illetéket a főtevékenységként ingatlanforgalmazással vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozó vállalkozásnak nem kell fizetnie. A cégcsoporton belüli ingatlan átruházás is illetékmentes.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje csak akkor számít szolgálati időnek, ha utána a nyugdíjjárulékot megfizette.

A szociális adóból jár majd a kedvezmény

A pályakezdő fiatalok, valamint az 50 éven felüli munkanélküliek foglalkoztatási kedvezménye is módosul. Januártól a munkaadó által fizetendő tb-járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adóból jár a kedvezmény, amely alap- és középfokú pályakezdőknél az első évben - a minimálbér másfélszeresével számolva - az adó 17 százaléka, a második évben pedig 7 százaléka. Jelenleg a munkabér 10 százaléka ez a közteher az első évben, és 20 százalék a második évben. A felsőfokú végzettségűeknél a kedvezmény a minimálbér kétszeresére számolva az első 9 hónapban 17 százalék, a következő 3 hónapban pedig 7 százalék. Jelenleg a minimálbér kétszerese után az első 9 hónapban 10 százalék, a következő 3 hónapban 20 százalék az adó.

A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény - ebbe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik - a bruttó bér 21,5 százaléka, de legfeljebb havi 16 125 forint jövőre, majd 2013-ban 16 százalék, illetve 12 ezer forint.

A kormánypárti képviselői módosítások körében Koszorús László (Fidesz) azt javasolta, hogy a helyi-, illetve a gépjárműadóval való tartozást az önkormányzatok a tartozás 10. napjától a helyben szokásos módon közzétehetik. A közzétételhez vállalkozásnak 10 ezer, míg a magánszemélynek ezer forint adóval kell tartoznia.

Font Sándor javasolja kivenni a népegészségügyi termékadóról szóló törvényből azokat a termékeket, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.

Rogán Antal a szerencsejáték-törvényben elhatárolni javasolja a szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetőjét (a szerencsejáték szervezőt) a központi szerver üzemeltetőjétől. A kettő független egymástól, és a szervező a szerver működtetőjének díjat fizet.