A tárcavezető a Gazdasági kilátások Magyarországon a koronavírus idején és után című előadásában kiemelte: az idén nagymértékben javultak a német cégek kilátásai, optimizmusuk a csúcson van. Jelentősen nőtt a saját üzleti helyzetét pozitívan látó vállalkozások száma, így a beruházások és a foglalkoztatás erőteljes növelését tervezik. A jövő gazdasági kockázatait tekintve egyetértés van a magyar kormány és a cégvezetők között, hogy a munkaköltségeket, a munkaerőhiányt, valamint a nyersanyagárakat tekintik leginkább kockázatnak.
A válságot kiállta a magyar gazdaság, idén és jövőre is növekedés lehet, ezt a várakozást erősíti meg a német vállalatok véleménye is, amit Varga Mihály megnyugtatónak nevezett. Hozzáfűzte: Németország 2020-ban is Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere volt. A német vállalatok nagyra értékelik a stabilitást és a kiszámíthatóságot, valamint partnerséget várnak el a kormánytól, amely erre törekszik majd a jövőben is - mondta a miniszter.
Kifejtette: a magyar és a német gazdaság számára egyaránt előnyös a jó együttműködés, azonban a járvány hatására az áruforgalom tavaly 5,4 százalékkal csökkent. Jó hír az, hogy az idén az első nyolc hónapban már 17,8 százalékkal emelkedett a magyar-német áruforgalom értéke.
A tőkebefektetésekben is Németország a legnagyobb Magyarországon, közel 23 százalékos értékkel - emelte ki. Az adatok szerint a több mint 3 ezer német irányítású vállalat több mint 200 ezer embernek ad munkát. Az együttműködést ezen a területen is kimagaslónak nevezte. Kormányzati támogatással az elmúlt hat évben 134 német befektető beruházása 28 ezer új munkahelyet hozott létre Magyarországon - sorolta.
A kutatás-fejlesztési és innovációs területek is egyre hangsúlyosabbak, a szakképzésben is bővült a német cégek szerepe. Varga Mihály tájékoztatása szerint a versenyképességnövelő támogatási program keretében 90 német céggel jött létre megállapodás, így ötvenezer munkahelyet tudtak megvédeni. A német cégek bizonyították, hogy a nehéz időkben is számítani lehet rájuk, ezt a partnerséget megköszönte a miniszter. Szólt arról, hogy a járványhelyzet nehezen kiszámítható, úgy tűnik az oltások mellett is tartósan együtt kell élni a vírussal. A német cégekkel egyetértenek abban, hogy továbbra is jelentkezhet az ellátási láncok zavara, aminek jelentős részét 2022-re orvosolni lehet a tárcavezető szerint.
"Energiavészhelyzet" kialakulására nem kell számítani a magyar gazdaságban, a megkötött szerződések biztosítják az ellátást - szögezte le. A gyors újraindulás nyomán kialakuló szakemberhiány részben a meglévő tartalékok kiaknázásával, képzési programokkal enyhíthető, ebben a kormány partner kíván lenni.
Varga Mihály úgy összegzett: a válságot kiállta a magyar gazdaság, idén és jövőre is növekedés lehet, idén 6,8 százalék körüli, jövőre 5 százalékos GDP-növekedés várható. A kihívások leküzdésében továbbra is számítanak a kamarára és a tagvállalataira, az eddigi együttműködésért pedig köszönetet mondott.
Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta: a magyar-német külkereskedelem értéke már augusztusban a 2019. évi szinten állt, a magyar import pedig már meghaladta azt. A kamara legfrissebb kutatása szerint hároméves csúcson van a foglalkoztatási és beruházási hajlandóság, a kamara tagjai alapvetően túljutottak a járvány okozta lassuláson. A cégek többsége már újból elérte a járvány előtti termelési szintet - jelezte, azonban középtávon a nemzetközi ellátási láncolatok zavarai kihívást jelentenek.
Ugyanakkor elmondta, hogy a járvány újabb hulláma miatt a vállalatok ismét növekvő feszültségről számoltak be, a munkaerőhiány csak átmenetileg enyhült. Hosszabb távon ezen csak a magasabb hozzáadott értéket jelentő munkahelyek segíthetnek. A bérek gyors emelkedése nem lassult, a minimálbér jövőre csaknem 20 százalékkal nő, ami nyomást gyakorol a cégekre, feszültséget szülhet a cégeken belül is. A béreket terhelő adók csökkentésére szerinte kiemelt hangsúlyt kell helyezni az újabb hosszútávú bérmegállapodásban.
Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs igazgatója ismertette: a kutatásuk szerint minden második cég tapasztal zavarokat az ellátási láncban vagy logisztikában, az iparban ez a cégek háromnegyedét érinti. Hozzátette: a saját üzleti helyzetében minden második cég javulást vár, mindössze 10 százalék számít romlásra a következő egy évben. A magyar gazdaság helyzete a választ adók 40 százaléka szerint pozitívan fog változni, csak minden 8. cég tart a konjunktúra lassulásától - ismertette. Az üzleti kilátásokra leginkább ható kockázati tényezők közé sorolták a munkaköltségeket, a munkaerőhiányt, valamint a nyersanyagárakat, ez a régióban jellemző.
Rámutatott: a cégek 43 és 44 százaléka tervezi a létszám, illetve a beruházási kiadások növelését, ami a legmagasabb értékek közé tartozik az évtizeden belül. Ebben élen járnak az ipari, főleg az exportra dolgozó vállalatok. A felmérést szeptember 23. és október 13. között végezték Magyarországon és a világ mintegy 80 országában az ott működő német kamarák, 100 magyar és világszerte 3200 vállalatvezető vett részt benne.
50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentették az alapkamatot. 
