A Generali kutatása szerint évente 5-6 alkalommal fordulunk orvoshoz, nem számítva a különböző szűrővizsgálatokat, ezeknek ráadásul ára van. A biztosító felmérése szerint nagyjából 30 ezer forintot fizetünk ki így az egészségünkért évente.
A betegbiztosításból jut az állami ellátórendszer fejlesztésére is
Azt pedig senkinek sem kell nagyon ecsetelni, hogy az állami - és magánegészségügyi ellátások között mekkora különbség van, nemcsak a várólisták hossza, de a szolgáltatás és az infrastruktúra minőségében is. Tavaly decemberben jelent meg az a törvénymódosítás, melynek értelmében 2012-től a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé válik. Ez pedig sokak előtt kinyithatja a drágább magánorvosi kezelések lehetőségét.
A hazai piacon elérhető egészségbiztosítások eddig csak az ellátások összegére terjedtek ki, a gyakorlatban ezt a páciensek azonban hálapénzre költötték. Csakhogy a hálapénzt nem lehet infrastrukturális fejlesztésekre vagy az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére költeni - ha viszont a biztosító a kezelést fizeti ki a biztosított helyett, akkor az megoldhatja ezt a problémát. A fent említett törvénymódosítás már ezért is nagy változást jelenthet az egészségügyben és a biztosítási piacon is.
Adómentes biztosítási díj
A vállalatok számára lehetőség nyílik a béren kívüli juttatások körének újragondolására, és a cafeteria-rendszeren belül vagy egyéb, béren kívüli juttatásként biztosíthatják munkavállalóik számára a magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A törvénymódosítás – a munkáltatók közreműködésével - a munkavállalók széles köre számára jelenthet hozzáférést a magasabb színvonalú, hatékonyabb egészségügyi ellátáshoz, és jelenthet megoldást a hosszú várólisták és a hálapénz elkerülésére, hiszen azzal nem jutunk többletszolgáltatáshoz és ellehetetleníti az amúgy is alulfinanszírozott magyar egészségügyi rendszer fejlesztését.
A Generali és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes számításai szerint a törvénymódosítás következtében rövid időn belül, akár már 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nőhet ez az új piac. Ez már csak azért örvendetes, mert a magyar egészségügynek egyszerűen szüksége van a magántőke bevonására.
A hazai biztosítási piacon már régóta elérhetőek az úgynevezett ”szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások”, melyek nem csupán a magánegészségügyi ellátás árának kifizetésében jelentenek nagy segítséget, hanem a biztosítók a gyógyuláshoz szükséges, különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos „betegút” szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektől. Ezeket a biztosításokat – szemben az egészségpénztári termékekkel – az emberek kizárólag a saját egészségi állapotuk javítására és "karbantartására" fordíthatják. A szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél „helyett” a biztosító fizet a szolgáltatónak.
Évente 100 milliárd megy el hálapénzre
A szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosításhoz hozzátartozik, hogy különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos „betegút” szervezési feladatokat is átvállal a biztosító, sőt a biztosítás terhére különféle szűrővizsgálatok is elvégezhetőek.
A Generali szerint ez a piac növekedés előtt áll, hiszen tömeges igény mutatkozik rá. A biztosítók célja a megszokottnál jobb minőségű egészségügyi szolgáltatások biztosítása, függetlenül attól, hogy ez állami vagy magánintézményben történik. Ez azért is fontos, mert a magánrendelők elsősorban járóbeteg-ellátást és diagnosztikát látnak el, míg a bonyolult beavatkozásokat vagy a krónikus betegségek kezelését csak az állami kórházak tudják ellátni A Generalinál úgy látják, hogy a magánbiztosítók szerepvállalása minden szereplőnek jó, általa pénz kerül az állami ellátásba is, amit infrastruktúrára és bérekre költhetnek. Nem utolsó sorban ez növeli a transzparenciát is.
Adómentes biztosítások vehetik fel a versenyt a hálapénzzel
Tavaly decemberben jelent meg az a törvénymódosítás, mely értelmében 2012-től a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé válik.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
