A Generali Biztosító 1200 fős reprezentatív kutatása szerint a magyarországi autósok 28,9 százalékának a gépjárművében okoztak már komoly sérülést a hazai utakon lévő kátyúk legalább egy alkalommal. A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen az ő esetükben 40 százalékos ugyanez az arány, míg vidéken alig több mint 25 százalék.
A Generalinak az idei évben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melyből a társaság számításai szerint nagyságrendileg 3% körüli, vagyis megközelítőleg 200 millió forint volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni.
Öreg autó könnyebben sérül
A károk illetve balesetek súlyosságában szerepet játszik az autópark állapota is. A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai utakon futó járművek sajnálatos módon egyre öregebbek. 2008-ban még 10,4 év volt a magyarországi gépjárművek átlagéletkora, ugyanez a szám jelenleg már 12 év körüli. Mindez azért is jelent problémát, mert az idősebb gépjárművek sok esetben rosszabbul reagálnak az úthibákra, kátyúkra, mint a pár éves, és számtalan, a menetstabilitást elősegítő eszközzel felszerelt újabb autók.
Jól szemlélteti a problémát az is, hogy a Magyar Közút Zrt. az általa kezelt 30 ezer kilométeres úthálózaton 2012 november közepéig közel 78 ezer tonna kátyúzó anyagot használt fel több mint 800 ezer négyzetméternyi úthiba megszüntetésére, a munkálatokra 6,5 milliárd forintot fordítva. Ennek ellenére 100 ezernél is több betömetlen kátyú lehet az országban a becslések alapján.
Leggyakoribb kátyúkárok: defekt, motorleállás, de ki is törhet a kerék
A kátyúk leggyakrabban háromféle sérülést okozhatnak az autókban. Az első esetben leáll a motor, de az autó nem sérül meg. Ennek az az oka, hogy nagyon „ugrat” a gépjármű, és a modernebb autókban ilyenkor az üzemanyag ellátást megszakító rendszer aktivizálódik, ezt a problémát pedig sok esetben csak szervizben tudják megoldani. A második eset a defekt. Ha csak egy kerék lesz defektes, akkor a legbiztonságosabb megoldás a pótkerék, amivel szintén érdemes óvatosan vezetni, és a lehető leghamarabb szervizbe vinni az autónkat, ahol az összes kerékrögzítő csavart alaposan meghúzzák. Amennyiben viszont több kerék kap defektet, szinte biztosan autómentésre lesz szükségünk. A legsúlyosabb, és szerencsére legritkább kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómű, és kitörik az autó kereke.
Kihez forduljunk, ha megtörténik a baj?
A kátyúkárt főszabály szerint – ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítőnk - az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk, lehetőleg minél hamarabb, de mindenképpen öt napon belül. Az sem mindegy, hogy milyen jellegű útszakaszon következett be a baleset: országutakkal kapcsolatban a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulni, a települések útjait érintő problémákkal pedig az adott önkormányzatot kell keresnünk. Amennyiben Budapest fő- és tömegközlekedési útjain történt a kátyúkár, a BKK-Közút Zrt. az illetékes, míg a többi, ide nem sorolható úton, - pl. a mellékutcákban - az adott kerület. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, úgy a bejelentést a biztosítónknál kell megtenni. Ha rendelkezünk biztosítással, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentáltuk a történteket.
Nagy kárt tudnak okozni a kátyúk az utakon
A hazai autósok közel 30%-a már hajtott bele kátyúba a magyarországi utakon úgy, hogy mindez sérülést is okozott a gépjárművében. A Generali biztosítónak az idei évben már több mint 6,6 milliárdos casco kárkifizetése volt, a becslések szerint ennek 3-5%-a volt a kátyúkároknak köszönhető.
Az e& technológiai vállalattal és a Mubadala Investmenttel. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
