Az Aegon Magyarország tavaly novemberben online kérdőív segítségével mérte fel a lakosság vagyonvédelemmel – ezen belül is főképp a lakásvédelemmel kapcsolatos félelmeit. A kérdőívet mintegy 18 ezren töltötték ki. A Nagy Lakásteszt eredményei alapján a lakosság közel 86 százaléka közvetve vagy közvetlenül már élt át valamilyen lakáskárt. Ezért az emberek valós veszélyként tekintenek a lakásukat érő veszélyekre, hiszen többségüknek ingatlanuk a legnagyobb vagyoni értékük. Leginkább a tűztől és a betöréstől félnek az emberek. Ez a két lakást érintő kár, amely ugyan – darabszámát tekintve - az Aegon Magyarország adatai alapján a károk viszonylag kisebb részét, mintegy 6 százalékát teszik ki, de az okozott kár nagyságát tekintve már az összes kárkifizetés negyedét adják.
A legtöbb kár megelőzhető lenne
Sok gondot okoznak az ingatlanok tulajdonosainak a meteorológia károk, ezek közül is a viharkárok, de nagy rombolást okoz a figyelmetlenség is: felügyelet nélkül hagyott gyertya, karácsonyfa izzó, vagy a konnektorba bedugva felejtett vasaló. Az Aegon Magyarország tapasztalatai szerint a károk 75 százaléka megelőzhető lenne. Az Aegon Országos Kármegelőzési Programja 2013-ban az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, az Országos Polgárőr Szövetség együttműködésével indult útjára. A program célja a kármegelőzést segítő információk minél szélesebb körű terjesztése a lakossági kármegelőzés érdekében.
A projekt részeként összegyűjtik és feldolgozzák azokat az információkat, amelyek a szervezeteknél külön-külön rendelkezésre állnak, és amelyek együttesen érdemi információs bázist nyújthatnak a hazai lakosságnak a kármegelőzésben. Az oldalon összegyűlt tartalmakra a jövőben olyan szolgáltatások is épülnek, amelyek személyre, területre szabottan tudják azonnali információkkal ellátni az érdeklődőket.
Utazó bűnözés
Papp Károly, országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy a betörés a lakosságot legjobban irritáló bűncselekménytípus. A rendőrség statisztikái szerint az elmúlt öt évben a lakásbetörések száma évente 19 300 és 23 500 között változott. A legtöbb lakásbetörést a fővárosban és Pest megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében követik el. Az utóbbi években változott a bűnelkövetés módja is, leginkább az ún. utazó bűnözés jellemző, amikor az ország különböző pontjairól érkeznek a bűnelkövetés helyszínére az elkövetők, akik elsősorban a nehezen azonosítható értéktárgyakat (pl.: készpénz, ékszerek, stb.) tulajdonítják el. A bűncselekmények felderítése mellett a rendőrség kiemelten fontos feladata a bűncselekmények megelőzése is – mondta Papp Károly.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke fontos célként említette a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelését. Ennek egyik eszköze a különböző lakossági fórumokon való részvétel, ahol a bűnmegelőzésben résztvevők közvetlenül a helyi lakosok panaszaival tudnak foglalkozni. Ugyanakkor igyekeznek jobban megismerni a bűnelkövetők módszereit is, ez szintén fontos része a bűnmegelőzésnek. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács égisze alatt hamarosan lezárul az Országos Kriminológiai Intézettel és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság közreműködésével lebonyolított kutatás, ami az épületek betörési kockázatát vizsgálta elkövetői szemszögből. Az eredmények elemzése után sok hasznos információhoz jutunk majd a vagyonbiztonsággal, kármegelőzéssel kapcsolatban – mondta Hatala József a sajtótájékoztatón.
A földrengések
Az elmúlt évben Magyarországon is gyakoriak voltak a földmozgások. Ezek jelentős kárt nem okoztak ugyan, de a megelőzésben nagyon fontos szerep jut a geofizikai kutatásoknak. Vizsgálják azokat a tektonikai szerkezeteket, amelyekhez esetleges földmozgások köthetők, de fontos szerepe van az úgynevezett makroszeizmikus adatgyűjtésnek és adatelemzésnek is a földrengés-veszélyetetettség meghatározásában. Nem mindegy ugyanis, hogy az ingatlan milyen talajra épül és milyen technikával, mert a földrengés erőssége mellett ez határozza meg az várható károk mértékét is – mondta Wesztergom Viktor, az MTA Geodéziai és Geofizikai Intézetének igazgatója.
Az Aegon Magyarország tavaly közel 100 millió forintot fizetett ki földrengés károkkal kapcsolatban. A bejelentések főként Pest, Nógrád, Fejér és Komárom-Esztergom megyékből érkeztek. Az idei január 19-i földrengés közel 80 milliós kárt okozott az Aegon ügyfeleinek – mondta el Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
