A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most megjelent 2012. év második fogyasztóvédelmi kockázati jelentése a háztartások hitelezésével összefüggő fogyasztóvédelmi kérdésekre, egyes befektető-védelmi szempontokra, s a panaszkezelés témájára összpontosít.
Még mindig magas a lakossági devizakitettség
A lakossági hitelezéssel kapcsolatos főbb fogyasztóvédelmi kockázatok elsősorban a már fennálló hitelállományokhoz kapcsolódnak. A lakossági eladósodottság szintje még mindig magas, a fizetési késedelemmel rendelkező ügyletek aránya augusztusig tovább nőtt, majd e szinten stabilizálódott.
A lassú ütemben csökkenő, hosszú lejáratú hitelállományok, és a még mindig jelentős háztartási devizakitettség kezelése a jelenlegi – és várhatóan a következő évekbeli – banki működés egyik kulcsfontosságú feladata. A lakosság túlzott eladósodottsága előre vetíti, hogy a követeléskezelés is kiemelt témává válik. Az állami fizetéskönnyítő programok kihasználtságának alakulása jelentős hatással bír a háztartások devizakitettségére és jövőbeni adósságrendezési képességére.
Különösen figyelnek hitelezhetőségi limitek betartására
Az elmúlt fél évben a meglévő hitelállományok árazása rendszerszinten összességében nem változott jelentősen, enyhe emelkedés a fogyasztási célú hiteleknél látható. Fogyasztóvédelmi szempontból kockázatot jelenthet, ha ez az emelés nem támasztható alá a szerződési feltételekkel, ezért e kérdéskörre a PSZÁF a jövőben külön figyelmet fordít.
Várakozások szerint a hitelezés a lakossági fogyasztási kölcsönök állományának bővülésével erősödhet ismét. A PSZÁF a felelős hitelezésre vonatkozó érvényes szabályok, így különösen a hitelezhetőségi limitek betartását várja el a pénzügyi szolgáltatóktól, mert fogyasztóvédelmi szempontból kockázatot jelenthet, ha az új hitelekkel a szolgáltatók a már eladósodott ügyfeleket célozzák meg.
A strukturált betétek kockázatára figyelmeztetnek
A banki betéti kamatok további csökkenése esetén lehetséges kockázat, hogy egyes piaci szereplőknél ösztönzés alakulhat ki a strukturált betétek erőteljesebb értékesítésére. A PSZÁF tematikus felmérésben tekintette át e termékkört, s megállapította: a közgazdasági tartalmában hasonló konstrukciók jogi minősítése nem egységes, a betétnek minősített termékeknél nem alkalmazzák a befektetésekre vonatkozó tájékoztatási szabályokat, esetenként problémás a tőkegarancia, illetve a kamatozás feltételeinek bemutatása is. A hatóság ezért vezetői körlevélben adott iránymutatást termékfejlesztési, ügyfél-tájékoztatási témákban az intézményeknek.
Betiltanák a multi level marketinget a unit-linked életbiztosításoknál
Egy másik, befektetési jellemzőket is hordozó konstrukciónál, a unit-linked életbiztosításoknál a PSZÁF (egy konkrét aggályos értékesítési ügy nyomán) kezdeményezte a jogalkotónál, hogy a biztosítási törvényben is jelenjen meg – a nyugdíjpénztári törvénybe már beépített – speciális értékesítési tilalom a multi level marketing termékterjesztésre vonatkozóan.
A 2009. évi 200 ezerről idén várhatóan 300 ezer fölöttire nő a pénzügyi szervezetekhez benyújtott panaszok száma, s szektoronként jelentősen eltérő, hogy az adott intézmények ezek mekkora hányadát ítélték megalapozottnak. A panaszkezelés során elkövetett jogszabálysértések, problémák megoldására a PSZÁF – felügyeleti rendeleteket, panaszkezelési ajánlást és fogyasztóvédelmi tájékoztató kiadványt is magába foglaló – komplex intézkedéscsomagot dolgozott ki.
Unit-linked biztosítások: a PSZÁF betiltaná az MLM-et
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szabályozói kezdeményezéseket tett a strukturált betétek és a multi level marketing típusú termékértékesítés fogyasztói kockázatainak csökkentése érdekében, s intézkedéscsomagot dolgozott ki az intézmények részére az elmúlt években több mint másfélszeresére nőtt fogyasztói panaszszám kezelésére.
A magyar külügy is megszólalt. 
